Manapság számos olyan tevékenységet végzünk, melyekről nem is sejtjük, milyen befolyásuk lehet az életünkre. Akár tudtunk nélkül tehetünk persze jót is magunkkal, például ha gyalog megyünk dolgozni, ezzel szemben a túl sok autókázás akár meg is árthat. Modern világunkban megnövekedett az egészségünket fenyegető tényezők száma. Ha jobban belegondolunk, nem is annyira meglepő, hogy az aranyeresség szinte népbetegséggé vált.
Minden harmadik ember élete során legalább egyszer szembesül az aranyérbetegséghez társuló panaszokkal. Az aranyér nem más, mint a végbélnyílás közelében található visszérpárnában keletkező vénatágulat, amelynek az elhelyezkedésétől függően két változatát különböztetjük meg. Külső aranyérnek a végbélnyílás körül, a végbélzáró izmon kívül elhelyezkedő vénatágulatot nevezik. Az efölött, tehát a belül található csomót pedig belső aranyérnek hívják, ami ugyan szabad szemmel nem látható, de ugyanúgy tüneteket okoz. A belső aranyér „csak” akkor okoz panaszt, ha már túlságosan nagy, begyullad vagy vérzik, szélsőséges esetben azonban akár ki is fordulhat a végbélnyílásból. A külső aranyér ellenben minden esetben fájdalommal és gyulladással jár.
Sokan úgy gondolják, az aranyeres problémákkal elsősorban az idősebb generációnak kell megküzdenie, holott talán ez a legnagyobb tévhit ezzel a betegséggel kapcsolatban. Az aranyér ugyanis már 25-30 éves kor között, a fiatal felnőtteknél is megjelenhet. Kialakulásához jelentősen hozzájárult az evolúció, pontosabban az, hogy két lábra álltunk: mivel a végbél tájéki vénás fonatokban nincsenek billentyűk, így a vér is nehezebben távozik onnan.
Az alapkockázat tehát több százezer éve adott, de a hajlamosító tényezők ismeretében azt szerencsére lehet csökkenteni is. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány olyan tevékenységet, amelyek potenciálisan magukban hordozzák az aranyér kialakulásának vagy súlyosbodásának lehetőségét.
Közlekedés
A folyamatosan egy helyben ülés nincs jó hatással a belső szervekre, beleértve az emésztőrendszerünket is, annak legelejétől a legvégéig. A sok ülés egyértelműen növeli az aranyér megjelenésének kockázatát. Legyen szó akár egy kényelmetlen biciklinyeregről, vagy éppen többórás autózásról, pláne kamionozásról, a hosszas ülés mindenképpen az aranyér kialakulásának komoly rizikófaktora.
A kockázatot azonban akár egyszerű megoldásokkal is enyhíthetjük: például egy utcával messzebb parkolunk az úti célunktól, vagy a gépjárművünkkel nem a bevásárlóközpont bejáratánál állunk meg, hanem a parkoló távolabbi végében, így máris kénytelenek leszünk kicsit mozogni, gyalogolni.
Munka
Ha a munkahelyünkön nyolc órát egy helyben ülünk a számítógép előtt, az bizony megterhelő az alfelünknek. A munkából eredő kockázatok listáját tovább is bővíthetjük: a nehéz fizikai tevékenységek, mint a cipekedés, a nehéz súlyok pakolása, vagyis az erőlködés hatására nemcsak a leginkább igénybe vett izmok körül tágulnak meg az erek, hanem „odalent” is vérbőség alakulhat ki. A több vér jelentette nagyobb nyomásnak kevésbé tudnak ellenállni az egészséges szövetek, megnyúlhat a végbélben található visszérfonat és kialakulhat az aranyérbetegség.
Az ülőmunkát végzőknek segíthetnek az olyan telefonos applikációk, amelyek rendszeresen figyelmeztetik őket a testmozgásra. A nehéz fizikai munkát végzőknek erre nincs szükségük, számukra inkább saját testük megfigyelése lenne fontos.
Sport
Tévedés azt gondolni, hogy bármely mozgás jó hatású lehet a szervezetünkre: egyes gyakorlatok ugyanis akár káros következményekkel is járhatnak. A hirtelen nagy megerőltetéstől könnyen lehet aranyere azoknak, akik alapvetően mozgásszegény életmódot folytatnak. Szakértők szerint a nem túl nagy erőlködéssel járó, rendszeres testmozgás, például napi fél óra séta, vagy a huzamosabb ideig tartó futás vagy úszás már hatékony az aranyér megelőzése szempontjából.
Az olyan mozgásformákat viszont, amelyek erős hasűri nyomással járnak, érdemes lehet inkább kerülni. Ilyen például a hasprés, illetve a súlyemelés bizonyos formái is.
Mosdóhasználat
Amennyire egyszerűnek tűnik, valójában annyira komplex dolog a „helyes” WC-használat. Ha ugyanis a „nagy” dolgokat nem végezzük megfelelően, az akár betegséghez is vezethet. Ilyenkor az ülés és az erőlködés egyszerre okozhat aranyeret: az angol WC-k elterjedése óta ülve használjuk a mosdót, holott a testünk alapvetően a guggoló pozícióban történő ürítésre lenne alkalmas. Elvégre talppal a földre támaszkodva és 90 fokban behajlított térddel ülve kevésbé vagyunk képesek ellazítani a záróizmokat, így a széklet csak nagyobb erőlködés árán távozhat a testünkből, ami akár aranyeret is okozhat.
Megoldást jelent a záróizmok lazítása, amit a leghatékonyabban és a legegyszerűbben pozícióváltással érhetünk el: székelés közben kicsit felhúzva a lábakat, egy sámlit vagy néhány könyvet a talpak alá helyezve máris csökkenthető az aranyérbetegség kialakulásának kockázata.
A fentebb felsorolt tevékenységek mindeddig talán nem is tűnnek veszélyesnek az egészségünk szempontjából, de amint látjuk, valójában magukban hordozzák az aranyérbetegség kockázatát. Ha tompa, nyilalló, esetleg szúró fájdalmat éreznénk székelés közben a végbéltájék körül, akkor érdemes orvoshoz fordulnunk, pontos diagnózist ugyanis csak a szakember tud felállítani.
Hirdetés
Az aranyér korai tünetei közé tartozik a székelés közben érzett fájdalom, a viszketés a végbéltájon, valamint vérzés is előfordulhat. Fontos, hogy minél előbb felismerjük a tüneteket és elkezdjük azok kezelését, így elkerülve a betegség súlyosbodását. A recept nélkül kapható Proktis-M termékcsalád a hialuronsav és a gyógynövények előnyös hatásait egyesítve enyhíti a végbélnyílás körül jelentkező panaszokat. A tünetektől függően a kúp és a kenőcs kombinálva is használható.
Patikában kapható gyógyászati segédeszközök
A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!
