Richard Branson angol milliárdos július 11-én a Virgin Galactic fedélzetén járt a világűr peremén, űrhajójuk nagyjából 86 kilométeres magasságba ért el. Jeff Bezos, az Amazon alapítója hasonló útra készül kedden. Mindkét üzletember az űrutazások jelentős kiterjesztésében reménykedik, űripari vállalataik mindennapossá akarják tenni az űrturizmust.
Az új magánűrhajók indítása azonban hatalmas környezeti költségekkel járhat Eloise Marais, a londoni University College kutatója szerint, aki az üzemanyagok és az iparág légkörre gyakorolt hatását vizsgálja. Az űrhajók indításához óriási mennyiségű üzemanyag szükséges. A SpaceX vállalkozás Falcon 9 rakétája kerozint, az amerikai űrkutatási hivatal folyékony hidrogént használ az indítási rendszereikhez. Ezek az üzemanyagok jelentős mennyiségű szén-dioxidot, vizet, klórt és más vegyi anyagot bocsátanak a légkörbe.
A rakéták szénkibocsátása a repülőgépekhez képest kicsi, de évente mintegy 5,6 százalékkal nő – mondta Marais, aki már egy évtizede végez szimulációkat. „Egy hosszú távú repülőúton a szén-dioxid-kibocsátás egy-három tonna. Egy rakétafelbocsátásé 200-300 tonna” – hangsúlyozta. Jelenleg azonban a rakéták indítása igen ritka, 2020-ban például 14 rakétakísérlet volt a világon a NASA adatai szerint. Ezzel szemben a légi forgalomban naponta átlagosan több mint százezer járat repült.
A rakétákból a kibocsátás azonban közvetlenül a felső légkörbe kerül, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig – két-három évig – megmarad ott. A kibocsátott víz a légkör felső részében – ahol felhőkké alakul – melegítő hatású lehet. „Még az olyan ártalmatlan anyagnak, mint a víznek is, lehet hatása” – tette hozzá.
Közelebb a földhöz minden üzemanyag hatalmas hőt bocsát ki, ami ózont juttathat a troposzférába, ahol az üvegházhatású gázként működik, és feltartóztatja a meleget. A szén-dioxid mellett a kerozin és metán típusú üzemanyagok kormot is termelnek, és a légkör felső részében az ózonréteg megsemmisülhet az égő üzemanyagok összetevőinek kombinációjával. Egy új piaci jelentés úgy becsülte, hogy a globális szuborbitális közlekedés és az űrturizmus 2031-re 2,8 milliárd dollárra nő, azaz évi 17 százalékkal a következő évtizedben.
