Az álmatlanság tágabb értelemben véve nem csak azt jelenti, hogy nem tudunk elaludni. Ez olyan komplex alvászavar, amibe beleértendő az is, ha például korán felébredünk és már nem tudunk visszaaludni, vagy ha hosszabb ideig hánykolódunk álmatlanul, miután az éjszaka közepén felriadtunk. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint az álmatlanság szinte mindig összefüggésben áll valamilyen testi vagy pszichés betegséggel, környezeti, vagy életmóddal kapcsolatos problémával.
Egy felnőttnek átlagosan 7-9 óra alvásra van szüksége.
Az inszomnia, vagyis az álmatlanság ugyanakkor gyakran jár együtt a hiperszomniával, vagyis fokozott aluszékonysággal. Akik éjszaka nem tudják kipihenni magukat, nappal álmossá, fáradékonnyá válnak, ezért napközben könnyebben elalszanak, elbóbiskolnak. A kialvatlanság továbbá rontja a teljesítőképességet, növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszer védekező képességét. Ha ez az állapot három hónapnál tovább tart, akkor mindenképpen szakemberhez, például alvásterapeutához kell fordulni. De lássuk, milyen okok állhatnak a kialvatlanság hátterében!
Rajtad kívül álló okok
Sajnos sok olyan tényező van, amiről egyszerűen nem tehetünk, viszont ezek is felelősek lehetnek az álmatlanság kialakulásáért. Ilyen, ha például az éjszaka folyamatosan prüszkölsz és orrot fújsz egy megfázás, vagy az allergiád miatt. Előbbit később talán ki tudod pihenni, de egy parlagfű-allergiás életét akár több hónapon át is folyamatosan megkeseríthetik az álmatlan éjszakák. Idős korban pedig már allergiára sincs szükség ahhoz, hogy valaki ne aludjon jól. A melatoninszint természetes csökkenése, valamint a nappali csekélyebb fizikai aktivitás miatt az idősebbek szeme reggel sokkal korábban kipattanhat. Ezért is kelnek az öregek jellemzően korán.
Vannak azonban egyéb külső tényezők is, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Például ha forgalmas út mellett lakunk, ha kényelmetlen a matracunk, vagy ha túlságosan meleg van a szobában, ahol aludnunk kell. Hosszabb repülőutak után pedig az időzóna megváltozása okozhat alvási zavarokat. Ilyenkor felborulhat a bioritmusunk és az alkalmazkodás akár több napot is igénybe vehet az új alvás-ébrenlét ciklus kialakulásához.
Az inszomniával küszködő ember nap közben bárhol el tud aludni.
Ezt mindenképpen kerüld el
Az álmatlanság hátterében olyan problémák is állhatnak, amelyek a rossz életvezetési szokásokból fakadnak. Ezek közé tartoznak a gyomrot túlságosan megterhelő vacsorák, az energiaitalok, illetve a koffeintartalmú italok (kávé, kóla), vagy az alkohol fogyasztása. Ugyancsak a rossz szokások közé tartozik a lefekvés előtti hosszas tévézés, számítógépezés vagy okostelefon-nyomkodás. Kutatók megállapították, hogy bár az embereket korábban is érte kék fény, azonban a technikai eszközök megjelenésével és elterjedésével már túlságosan nagy dózisban lehet jelen az életünkben. A 380 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba tartozó kék fény hatására fokozódik a szervezetünkben a stresszhormonok közé tartozó kortizol termelése, ami éberré, feldobottá és élénkké teszi az embert.
Ha szétkarmol az ideg
A stressz napjainkban számos betegség kialakulásáért tehető felelőssé, és nem egyszer az álmatlanság hátterében is a túl sok feszültség sejthető. Ha valakinek egyszerre többféle, kihívást jelentő problémával kell megharcolnia az életben, akkor gyakran még a nap végére sem tud megnyugodni. Ilyen lehet a negatív munkahelyi környezet, ahol folyamatosan azt éreztetik az emberrel, hogy bármit csinál, az nem jó, a véleményét, mondanivalóját ugyanakkor számításba sem veszik. A munkahelyi sikertelenséget fokozhatja a munkatársak által okozott kiközösítés is.
Negatív munkahelyi környezetben gyakran már egyetlen e-mail vagy üzenet tönkreteheti az ember napját, a folyamatos stressz miatt pedig a szervezetünk túlélő üzemmódra kapcsol, ami fokozott stresszhormontermeléssel jár. Nem csoda, ha ezek után nem tudunk pihentetően aludni, hiszen a problémák, a konfliktusok, a belső vívódások felőrlik az embert. Éppen ezért az ilyen szituációkat érdemes minél gyorsabban megoldani, ha kell, akkor akár munkahelyváltás árán is!
Lefekvés előtt már ne igyál kávét.
Nem szabad feladni
Az álmatlanságot nem szabad elfogadni természetes állapotként. Akkor sem, ha nem a rossz életvezetési szokásaink, hanem külső tényezők miatt kényszerülünk megharcolni ezzel a helyzettel. Az első és legfontosabb, hogy amennyiben huzamosabb ideje fennáll a probléma, forduljunk szakemberhez! A szintetikus altatók és nyugtatók ugyan átmeneti javulást hozhatnak, ám hosszú távon akár fokozhatják is az alvászavart, míg a gyógynövényes szerekre nem jellemző, hogy veszélyt jelentenének.
Az álmatlanság elkerülése vagy megszüntetése érdekében törekedjünk néhány szabály betartására. Először is mindenképp kerüljünk ágyba este kilenc és éjfél között. Lehetőleg mindennap ugyanabban az időpontban feküdjünk le aludni és reggel is ugyanakkor keljünk fel. Fontos, hogy lefekvés előtt kerüljük a bőséges étkezéseket, illetve hogy ne fogyasszunk elalvás előtt kávét, kólát vagy alkoholt.
Szerencsére a legtöbb telefonon már lehet aktiválni kékfény-szűrőt: kapcsoljuk ezt be, ha este használjuk az eszközt. Ugyancsak lényeges tényező, hogy lefekvés előtt szellőztessünk, és teremtsünk a szobában számunkra megfelelő hőmérsékletet. Végül, de nem utolsósorban az érzelmileg megterhelő beszélgetéseket ne estére időzítsük, mert a felkavaró gondolatok szintén gátolhatják az elalvást!
HIRDETÉS
Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte
A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, éjjel pedig altat. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. Már nagyobb, 60 szemes kiszerelésben is elérhető.
Vény nélkül kapható gyógyszer
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
