Minden változatot egybevéve összesen 20 351 darab Spitfire együléses vadászrepülő készült a második világháború előtt, alatt és után. A brit gépek jelentősége nem elhanyagolható, nagyban csökkentették a német bombázások okozta kárt Nagy-Britanniában azzal, hogy leszedték a nácik gépeit. Még film is készült minderről Angliai csata címmel.
Az 1969-es alkotásban igazi, a háborúban is használt repülők is feltűntek. Ilyen volt az alábbi Spitfire is, mely szolgálatban egy német gépet is lelőtt Franciaország északi része fölött 1943 szeptemberében. Nem ez volt azonban az egyetlen hollywoodi felbukkanása az MH415 lajstromjelű Spitfire-nek: A leghosszabb napban is láthatták a nézők. A filmek forgatása után a vadászgép új otthona egy texasi pajta lett, ugyanis a repülőt egy, a film forgatásánál segédkező, egyébként háborús repülőket gyűjtő pilótának adták.
Ott pihent, porosodott és amortizálódott évtizedekig a gép. Volt azonban valaki, aki előszedte és eladta a nem túl jó állapotban lévő repülőt. Így került Ausztráliába, ahol öt évig, 55 ezer munkaórán át restaurálták a 79 éves, 9. generációs Spitfire-t. A felújítás jól sikerült, a repülő 95 százalékban még mindig az eredeti alkatrészeiből áll.
Már csak az a kérdés, ezek után kié lesz a felújított Spitfire, mely újra röpképes lett: a restaurálás óta összesen hat órán át tartotta a vasat a levegőben a Rolls-Royce 27 literes, 1000 lóerős V12-ese. A szinte újszerű repülőért 4,5 millió fontot (1,9 milliárd forintot) kérnek.
