Az elmúlt években láthatóan rengeteget romlott a hazai közlekedési kultúra, az autósokat rendkívül hamar ki lehet hozni a sodrukból. Szinte nem telik el nap úgy, hogy ne látnánk újabb fedélzeti vagy térfigyelő kamerás felvételt arról, ahogy két sofőr konfrontálódik például egy szimpla be nem engedés miatt. Napjainkra a „büntetőfékezés” mindenki által ismert fogalom lett.
A kínos események hátterében főként a feszültség és idegesség áll, amelyek kiváltó okai között meg kell említenünk a 21. századi ember népbetegségét, a stresszt. Ez a szó orvosi szakkifejezésként az emberi szervezetet érő ingerekre adott nem specifikus választ jelenti. Ilyen nem specifikus válasz a már említett folyamatos feszültség vagy a tartós idegesség is, és manapság leginkább erre asszociálunk, amikor szóba kerül a stressz.
Stresszes helyzetben az autóvezetési képességeink romlanak, a vezetéshez szükséges kompetenciákban nem tudunk százszázalékos eredménnyel teljesíteni. Ennek oka, hogy a szervezetünk kénytelen reagálni a stresszre. A reakció kétféle lehet: a nyomás tartósságától és a külső hatásoktól függően hirtelen vagy tartós válaszok alakulnak ki. Mindkét típusú válaszreakció negatívan hat a vezetésre.
Már a KRESZ-oktatáson, illetve a vezetési órákon minden jogosítvánnyal rendelkező megtanulta, hogy vezetni, különféle manővereket végrehajtani csakis megfelelő körültekintéssel lehet és szabad. Váratlanul előálló stresszhelyzetekben gyakori reakció például az ijedség vagy a rémület. Vezetés közben bármikor történhet ilyesmi, például amikor szinte a semmiből eléd ugrik egy őz vagy egy szarvas. A tény, hogy nincs sok időd cselekedni, már önmagában komoly kockázatot jelent valamely rossz döntés meghozatalára. Mondani persze könnyű, hogy „maradjunk higgadtak”, ám ilyenkor tényleg ez segíthet a legtöbbet.
Tartósan fennálló stressz esetén a test válaszai is megváltoznak: a koncentrációs képesség romlásától kezdve a fejfájáson át az alvászavarig számos lehetséges következménnyel szembesülhetünk. De csak a felsorolt három is alapvetően ronthatja az autóvezetés minőségét. A sofőröknek ugyanis minden egyes pillanatban ébernek kell lenniük, nem lankadhat a figyelmük.
Egy erős fejfájás máris kizökkentheti az embert és rettenetesen megnehezítheti a koncentrációt. Romlanak a reflexek is, a váratlan történésekre adott válaszidő pedig megnövekszik. Gondoljunk csak bele: ha 90-es tempónál vészfékeznünk kell, és ha mindössze egy másodperces késéssel reagálunk, ennyi idő alatt az autónk 5-6 járműnyi távot, azaz akár 25 métert is megtehet. Vagyis ha ekkora késéssel kezdünk fékezni egy kocsisor mögött, azzal 5-6 autót is összetörhetünk.
A cikk elején említett büntetőfékezés sok esetben a szervezetet értő tartós stressz következménye. Pedig nem volna szabad hagynunk, hogy a feszültség ilyen módon törjön elő belőlünk, hiszen így nemcsak másokat, hanem saját magunkat is veszélynek tehetjük ki. Érdemes ilyen esetekben elterelni a gondolatainkat, de sofőrként csakis olyan tevékenységekkel, amelyek nem vonják el a figyelmet a vezetésről: hallgassunk például zenét, podcastot, vagy ha van útitársunk, beszélgessünk vele.
Kiváló módja a stressz levezetésének a sport is, legyen szó bármilyen mozgásformáról – mármint az autóvezetésen kívüli időben! Ha a rendszeres sportot az életünk részévé tesszük, várhatóan jobban kezeljük majd a stresszes helyzeteket is – közlekedés közben is.
HIRDETÉS
Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte
A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, éjjel pedig altat. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. Már nagyobb, 60 szemes kiszerelésben is elérhető.
Vény nélkül kapható gyógyszer
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
