Ha azt mondjuk, luxuskaróra, az laikus azt vágja rá, Rolex.
Ugyan minőségben, kifinomultságban, ár-érték arányban is van jobb a koronás márkánál – például a svájci óragyártás „szentháromsága”, az Audemars Piguet, a Patek Philippe és a Vacheron Constantin, hogy a A. Lange & Söhnéket, Blancpainokat, Breguet-ket, Breitlingokat, Cartier-ket, Girard Perregeux-kat, Glasshüttéket, Grand Seikókat, IWC-ket, Jaeger-LeCoultre-okat, Longines-eket, Omegákat, Paneraiokat, Piaget-ket, Zenith-eket stb. ne is említsük – a Rolex ismertségben messze kimagaslik, ami a cég pénzügyi eredményein is meglátszik.
A Rolex-buborék jó néhány éve nő – a 2020-as, első koronavírusos év persze még náluk is visszaesést hozott –, olyannyira, hogy sokan már nem is időmérő eszközként, hanem befektetésként veszik a modelljeiket. Már ha egyáltalán hozzájuk juthatnak, ugyanis a Rolex-kereskedőknél még a korábban ott forintban milliós összegeket elköltő „megbízható” vásárlók is csak éves vagy annál hosszabb várólistákra iratkozhatnak fel, ha valamelyik népszerűbb típust, kivitelt szeretnék megvenni.
A listaár a Rolexenél gyakorlatilag csak elméleti dologgá vált, virágzik a szürke- és használtpiac, melyen az – amúgy is sok ezer dolláros – fogyasztói ár 150-200 százalékáért vagy még többért cserélnek gazdát a vadonatúj darabok.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató a LuxeConsulttal közösen elkészített luxusórás piaci elemzése csak aláhúzza mindezt. Leegyszerűsítve: mindenki Rolexet akar, így az amúgy adózási okokból ügyesen nonprofit alapítványként bejegyzett tulajdonos, a Hans Wildorf Foundation bankszámlái már-már kirepednek.
A svájci órák piaci részesedését uralja a Rolex, a 2020-as 25%-ról 2021-re 29%-ra nőtt a tortaszeletük (a testvérmárka Tudorral együtt 30%), míg az utolsó „normálisnak” számító 2019-es évben elért 5,2 milliárd svájci frankos (1950 milliárd Ft) árbevételük tavalyra a rekordnak számító 8,05 milliárdra (3014 milliárd Ft) emelkedett.
A bevételnövekedéshez a hájp mellett az azt kihasználó gyártói áremelések is hozzájárultak, de a Morgan Stanley tanulmánya megjegyzi, hogy általában is elképesztő 31%-kal nőtt a svájci órák iránti kereslet tavaly, igaz, a 2020-as első pandémiás év visszaesését is beleszámítva csak 2,7%-os növekedésről volt szó.
A Rolex mögött a piaci részesedést tekintve távoli második a feljebb már említett másik svájci luxus-volumenmárka – már ha lehet ilyenről beszélni –, az Omega a maga 7,5%-val.