A közösségi oldalakon a reklámok teljes mértékben összenőttek az egyéb tartalmakkal, megbújnak az agyba villanó rövid videók között, és impulzusvásárlásra ösztönöznek. Akinek otthon hever pár hirtelen netről rendelt tárgy, ruha, amit sosem használt, ne aggódjon, az eset nem egyedi.
A Bankrate új tanulmánya szerint a közösségi média hatással van a fogyasztók költési szokásaira: a felhasználók közel fele elismerte, hogy egy szponzorált bejegyzés alapján kattintott a kis kosárra, és már pötyögte is be a bankártyaadatait. Gondolkodás nélkül, szinte azonnal vették meg a látszólag hasznosnak tűnő tárgyat, ám a futár érkezése után alaposan megbánták a dolgot.
Nem ők a hibásak, csak a tökéletes marketingstratégia működött megfelelően. Az átlagos, „egy közülünk” típusú influenszereken keresztül hirdető webáruházak különösen sikeresek ezen a téren. Ők lopva reklámozzák a termékeket online „normálisnak tűnő, hétköznapi embereken keresztül gerjesztenek vásárlási ingert nyaralásra, divatos ruhákra, egyéb termékekre” – mondja Sarah Foster, a Bankrate.com elemzője.
A felmérést kitöltő vásárlók 64 százaléka bánt meg utólag legalább egy ilyen beszerzést, de a jelenségnek nem csak az anyagi oldala aggasztó. A kutatás szerint a felhasználók egyharmada érzi negatívnak az anyagi helyzetét, és ez főleg a fiatalabbakra igaz.
A mai fiatal felnőttek, kamaszok a közösségi oldalakkal együtt nőnek fel, ahol pár másodperces videókon szembesülnek a milliárdosok mindennapi luxuséletmódjával. Ezek a tartalmak irreális elvárásokat gerjesztenek saját anyagi helyzetükkel kapcsolatban. A Z-generáció 47 százaléka, az ezredfordulós generációnak pedig 46 százaléka számolt be arról, hogy negatívan érzi magát saját anyagi helyzetével kapcsolatban egy másik személy közösségi médiában látott bejegyzése miatt.
