Azt a Tankcsapda 1992-es albuma óta tudjuk, hogy az „Élet a legjobb méreg”, de egy globális kutatás szerint az alkoholos italok is pályáznak erre a címre. A Washingtoni Egyetem Global Burden of Diseases elnevezésű kutatása arra az eredményre jutott, hogy az alkalmi ivás is káros az egészségre, és ezért a kutatók azt javasolták, hogy a kormányok tanácsolják az embereknek a teljes absztinenciát.

Tehát nincs meccs mellé söröcske, étvágygerjesztő gyomorkeserű, a The Lancet című orvosi folyóiratban közzétett kutatás szerint a legnagyobb mértékben világszerte a 15-39 éves férfiakra káros az alkoholfogyasztás.

„Üzenetünk egyszerű: a fiataloknak nem szabad inniuk, de az idősebbek számára előnyös lehet, ha kis mennyiségű alkoholt fogyasztanak” – idézi a The Guardian brit napilap a tanulmány vezető szerzőjét, Emmanuela Gakidouát, a Washingtoni Egyetem professzorát.

Viszont az idősek már más kalapba kerülnek. Nem azért, mert nekik már mindegy, a tudósok szerint náluk, 40 éves kor felett nincs már egészségkárosító hatás, sőt pozitív lehet némi alkoholos nedű legurítása.

Ebben a korban, az alapbetegségekben nem szenvedő felnőttek számára a korlátozott alkoholfogyasztás – például napi egy pohár vörösbor – hasznos lehet, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrók és a cukorbetegség kockázatának csökkentésében.

A 204 ország lakosságának alkoholfogyasztási szokásait vizsgáló elemzés szerint 2020-ban a becslések szerint összesen 1,34 milliárd ember fogyasztott káros mennyiségű alkoholt. Az elemzésben a 2020-as globális adatok felhasználásával vizsgálták az alkoholfogyasztás kockázatát 22 egészségkárosodásra, köztük a sérülésekre, a szív- és érrendszeri betegségekre és a rákos megbetegedésekre. Ez alapján becsülték meg, hogy egy személy mennyi alkoholt ihat, mielőtt túlzott kockázatot vállalna az egészségére nézve ahhoz képest, mint aki nem fogyaszt alkoholt. Megállapították, hogy az életkor növekedésével az egészségügyi kockázatok növekedése nélkül fogyasztható alkoholmennyiség növekedett.