A szerkezet a Mars 95 százalékban szén-dioxidból álló légköréből termel oxigént. Eddig hét alkalommal, különböző feltételek közepette indították be a szerkezetet, és a Moxie minden alkalommal elérte azt a célt, hogy a bolygó felületén levő szén-dioxidból óránként hat gramm oxigént vonjon ki, nagyjából a földi fák sebességével megegyezően.
A Moxie, amely a NASA bolygókutató központja (JPL) által kifejlesztett Perseverance marsjáró fedélzetén jutott el a vörös bolygóra, bebizonyította, hogy minden évszakban és a nap bármely szakában képes feladata ellátására – állapították meg a kutatók.
A projekt vezető kutatója, Michael Hecht megjegyezte, hogy „sokat tanultak” ebből a kísérletből, amely a jövőbeni, nagyobb léptékű rendszerek alapjául fog szolgálni. A kutatók elképzelései szerint a Moxie méretarányosan megnövelt változatát küldenék a Marsra. Ez a szerkezet még az emberes Mars-utazás előtt kezdené meg működését a vörös bolygón.
A szerkezet folyamatosan termelné az oxigént, immár több száz fa teljesítményét produkálva. Ez elég lenne a misszióban részt vevő emberek ellátásához és olyan rakéta meghajtásához, amely visszahozza őket a Földre.
Ez kiváltaná azt a feladatot, hogy ugyanezt az oxigént a Földről kelljen a Marsra szállítani.
