A második világháború már bőven szólt az információs és dezinformációs hadviselésről is. Ebben sokági a németek jártak az élen, köszönhetően csodakütyüjüknek, a sokáig megfejthetetlennek hitt Enigmának, mely naponta változó algoritmus szerint titkosított minden üzenetet.
Az Enigma első verzióját 1918-ban találta fel Arthur Scheribus német elektrotechnikus, katonai célokra azonban csak 1926-tól kezdték használni. Adolf Hitler hatalomra kerülését követően kezdték el a módszert tökéletesíteni és az írógépre emlékeztető Enigmát bevetették a légierőnél, a haditengerészetnél és a hadseregnél, de a diplomáciában is szolgált.
A feltörhetetlennek hitt masinát végül a brit matematikus, Alan Turing fejtette meg csapatával, de kellett hozzá a német katonák fegyelmezetlensége is. Innentől kezdve vissza tudták fejteni az összes üzenetet, így felvehették a versenyt a német légierővel is, akik addig rendszeresen bombázták Nagy-Britanniát. A becslések szerint Turingék munkája két évvel rövidítette le a második világháborút.
A háború után fennmaradt gépek iránt élénk az érdeklődés, sok példány gyűjtőnél végezte, aztán itt-ott felbukkannak egy-egy tematikus árverésen. Most például egy háromrotoros, 1938-ban készült darab keresi új gazdáját a Bonhams aukciósháznál. Várakozások szerint 75-100 ezer fontot, átszámítva 34-45 millió forintot is fizethetnek az épségben maradt Enigmáért, mely kifejezetten magas összegnek számít: eddig csak egy ilyen titkosítógép jutott ilyen ármagasságba még tavaly júniusban.
