Amióta Louis Moinet 1816-ban megalkotta a világ első kronográfját, az idő múlását nemcsak annak végtelen állandóságában, de a magunk által meghatározott szakaszokban is mérni képes szerkezet töretlen és egyre növekvő népszerűségnek örvend a felhasználók körében.
A hivatásos közlekedők – hajósok, pilóták, autóversenyzők, majd később űrhajósok – számára nélkülözhetetlenné, ezáltal az átlagemberek számára hallatlanul kívánatossá vált a technológia: a társadalom legkiemelkedőbb képességekkel rendelkező tagjai – ha úgy tetszik, hús-vér szuperhősök – használták ezeket az órákat, az ő dicsőségük pedig azokra is kivetült, akiknek a mindennapi munkája nem új határok felfedezéséből, fennálló rekordok megdöntéséből állt.
A rendkívül precíz és megbízható működést, valamint kiemelkedő robusztusságot feltételező kronográf szerkezetek persze nemcsak a felhasználóknak hoztak elismerést, hanem gyártóiknak is. Kevés nagyobb elismerés (és, mi tagadás, kevés nagyobb üzlet) volt az óraiparban, mint egy állami megrendelés, amikor több tízezer karórát kellett leszállítani egy ország légierejének.
Az 1930-as évek elején a Francia Köztársaság hadereje írt ki pályázatot, amelyre a legnagyobb óramárkák jelentkeztek. Olyan gyártók versengtek a lehetőségért, mint a Breitling, az IWC, a Vacheron Constantin, az Ulysse Nardin, a Girard-Perregaux vagy a Breguet – a fontos beszállítói megbízást végül ez utóbbi nyerte el.
Azt azonban már akkor is csak a bennfentesek tudták, hogy az eredetileg Type 20 kódnéven megrendelt, ám később római számjegyekkel írva, Type XX-ként legendává vált óra szerkezetét mindezeknek a márkáknak ugyanaz a specialista: a Mathey-Tissot fejlesztette és állította elő.
A luxusmárkák beszállítójaként akkor a háttérben maradt a neves manufaktúra, szűk kilencven évvel később azonban pompás körülmények között emlékezett meg a nagy elődök sikeréről: 2022 januárjában újraértelmezték az eredetit, és rendkívül korlátozott példányszámban forgalomba hoztak egy úgynevezett Hommage Type XX modellt, az eredetivel megegyező, 38,5 mm-es méretben.
A két tucat példányban piacra bocsátott, mechanikus szerkezetű órát villámgyorsan elkapkodták a gyűjtők, a Mathey-Tissot azonban jó érzékkel felismerte, hogy a piacon komoly kereslet mutatkozik a vintage megjelenésű, de modern, megbízható szerkezetű kronográfok iránt. Ezért idén nyáron bemutatták, most őszre pedig forgalomba hozták a karóra hasonló megjelenésű, de jóval megfizethetőbb kvarc változatát.
A szintén limitált kiadású, mindössze száz példányban készülő óra korhű fadobozban kerül gazdájához, aki különböző szíjak közül választhatja ki a stílusához leginkább illő interpretációt. Így találkozik a XX. század ipari formatervezésének egyik mérföldköve a modern, megbízható, törődésmentes technológiával, tovább erősítve a kapcsolatot a Mathey-Tissot patinás múltja és ígéretes jövője között.