1991-ben jelent meg először a mozivásznon a T-1000-es, az alakváltó android, mely a Terminátor második részében visszatért a jövőből, hogy elpusztítsa John Connort, az emberi ellenállás vezérét. Nem gondoltuk volna, hogy az alakváltó robotos fantáziálás egy nap valósággá válhat, de a dolgok jelenlegi állása szerint jó úton haladunk ebbe az irányba.
Mindez kínai kutatóknak köszönhető, akik kombinálták a robotok két olyan tulajdonságát, az erősséget és a rugalmasságot, melyek eddig egyetlen gépben sem voltak együtt jelen. Tegyük azért hozzá, hogy a gép kifejezés még ebben az esetben is erős túlzás, ugyanis csak egy legófigura alakú fémbáburól van szó, mely egy különleges anyagból, az MPTM-ből készült. Ez mágneses aktivitás hatására képes alakot váltani, illetve mozogni is, a megfelelő erők hatására pedig simán kijut olyan csapdákból is, mint az alábbi videóban látható mini börtön:
Az MPTM egyébként annyira nem számít csodaanyagnak: a kulcsösszetevője a mindössze 30 Celsius-fokon olvadó gallium, ehhez kevertek némi mágnesezhető összetevőt. A mágneses mezők kölcsönhatásba lépnek az MPTM mágneshez vonzódó részecskéivel, hő keletkezik, a szobahőmérsékleten szilárd szobor pedig elolvad, és útnak indul. A leginkább varázslatos ebben azonban az, hogy kihűlés után az eredeti formáját veszi fel a figura, mintha mi sem történt volna.
A kutatók szerint attól nem kell tartanunk, hogy a technológia lehetővé teszi alakváltó emberölő robotok létrehozását. Számos területen alkalmazhatják azonban az MPTM-et és a kapcsolódó technológiát, leginkább olyan helyeken, ahol apró dolgokkal kellene dolgozni, vagy éppen hozzáférhetetlen terület emberi kezek számára. Ilyen lehet például a mikroelektronika vagy a belgyógyászat.
