Tanulságos történet arról, hogyan küzdhető le a férfibaj

Róbert nemrég meglehetősen érzelmes levelet írt nekünk arról, hogyan született újjá férfiúi mivoltában. Persze, ehhez meg kellett járnia a purgatóriumot. Olvasónk topmenedzserként dolgozik egy multinál. Bár jól keres, azért a stresszes napokból, a teljesítménykényszerből és a gép fölötti ücsörgésből sincs hiány. A frusztrációból jut mindenkinek. Az meg nem a prosztata barátja. Legalábbis akkor már biztosan nem, ha felborul az egyensúly. Na, de hogyan is dobta ki a küzdőtérről a prosztatagyulladás Róbertet?

A nekünk írt e-mailjében részletesen kifejtette, hogy sokáig nem tudta, mivel áll szemben. De egyszer egy napra annyi tünet torlódott össze, hogy tudatosult benne: komoly a probléma. Az egész olyan volt, mint egy igazi, hamisítatlan péntek 13. „Reggel felkeltem, és, ahogy szoktam, elmentem a vécére. 7-8 óra alvás után természetes, hogy az ember pisilni akar. Nos, az inger megvolt, nekem mégsem ment annyira. Egyszerűen ott álltam a WC-kagyló felett, és csak csordogált” – árulta el olvasónk. Hozzátette: a máskor csobogó patak érzést valami bénázás váltotta fel, de nem feltételezte, hogy baj lesz. Úgy gondolta, el is indul munkába, mert korán reggel már volt egy megbeszélése.

A tárgyalóban aztán azt vette észre magán, hogy összevissza fészkelődik. Kellemetlen diszkomfortérzés kezdett kialakulni ott alul. Olyan volt, mintha a gátizmánál valami feszítené. Az érzés délutánra alábbhagyott, ezért azt gondolta, biztos valamilyen étel váltotta ki mindezt. Majd napokkal és hetekkel később másfajta tünetek jelentkeztek, de nem ment el orvoshoz.

Egy év után még jobban belesüllyedt ebbe a problémába. Saját bevallása szerint olyan harcba kezdett bele, amelyben egyszerűen nem tudja a megoldást. Néha egy-egy nagyobb dózisú C-vitamin-tablettával jobbnak érezte a helyzetet, de a tünetek, így a diszkomfort, illetve a csípő érzés vizeléskor, valamint a herékbe kisugárzó fájdalom, mindig visszajött.

Róbert szerint mielőtt meghozta volna a döntést, már-már szinte pokollá tette az életét a krónikus prosztatagyulladás. Aznap, mielőtt elment volna az orvoshoz, úgy érezte, már nem is tud férfiként működni. A szexuális vágya az eltelt egy év alatt annyira lecsökkent, hogy már semmi sem izgatta fel. A felesége hiába próbálta még reggel is akcióra bírni, a hancúrléc nem akart merevedést produkálni.

„Ezen mondjuk nem csodálkozom, mert az elmúlt egy évben az együttlétek során egyre kellemetlenebbé vált az orgazmus. És nem a feleségem miatt, hanem azért, mert többször előfordult, hogy fájdalom jelentkezett az orgazmus során” – árulta el őszintén Róbert. Felemésztette, hogy nem tudja, mi a baj, sokszor úgy járt-kelt otthon, mint egy szellem. Úgy érezte, hogy a teste már nem funkcionál úgy, mint régen. Az alhasi fájdalmak pedig megkeserítették az életét.

Arra a napra, amikor végre el tudott menni az orvoshoz, úgy emlékszik, mint a megváltás napjára. Az urológusa a tünetek és a vizsgálatok eredményei alapján szembesítette a krónikus prosztatagyulladás diagnózisával. Felírta a szükséges gyógyszereket, és életmódbeli változásokat is javasolt. A doki arra kérte Róbertet, hogy amennyire lehet, tegyen meg mindent azért, hogy valahogy ellensúlyozni tudja az ülőmunka negatív hatásait.

Fusson, sétáljon, ússzon, sportoljon valamit. És a jövőben kerülje a túlságosan fűszeres ételeket, valamint az égetett szeszes italok fogyasztását. Róbert története tele van tanulsággal. Mi van, ha hamarabb megy el orvoshoz? Vagy mi van, ha sohasem? Egy évet vesztegetett el az életéből így is, és az aggódással töltött időket másra is fordíthatta volna. A lényeg persze a happy end, és hála az égnek, az ő története happy enddel végződött.

Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni

A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…