Hétfőn, azaz március 20-án múlt 114 éve, hogy négy vállalkozó kedvű amerikai úgy döntött, az Indiana állambeli Indianapolis határában 1908 decemberében vásárolt földdarabon autós tesztpályát épít, megalapították hát az Indianapolis Motor Speedwayt.
Az első változatában 5 mérföldes – beleértve az ennek a távnak felét adó belső „országúti” részt – pálya felületét bitumennel leszórt zúzottkő adta. 1909 júniusában előbb hőlégballonversenyt, majd augusztusban motorkerékpár-futamot rendeztek, nem sokkal később már autóversenyt is tartottak, ám gyorsan kiderült, hogy ez a felület alkalmatlan a nagy sebességű vezetésre, defektek, balesetek mutatták, hogy változtatni kell.
Még abban az évben nekiláttak a munkának: 3,2 millió téglát lefektetve a kor legsimább felületű, legbiztonságosabb versenypályáját alakították ki. A becenevét is innen kapta a pálya, a helyiek gyorsan Brickyardnak, azaz téglatelepnek keresztelték el.
A legelső Indianapolisi 500 mérföldes autóversenyt 1911. május 30-án rendezték ott, a futam mára legendává nőtt, idén a 107. alkalommal rendezik majd meg, immár aszfalton.
Az autók egyre nagyobb tempója miatt ugyanis 1935-36-ban már igen veszélyessé vált a téglaborítás, így egyes szakaszokra már akkor aszfalt került, majd 1961-ben a maradék téglás szakaszokat is leaszfaltozták, mindössze a célvonalon hagytak meg egy 3 láb, 90 cm széles csíkot a múlt előtti tisztelgés gyanánt.
És hogy miért írunk erről? Az apropót az adta, hogy az évtizedek során az Indy 500-on túl a NASCAR, a Forma-1, a MotoGP és számtalan más széria versenyeinek otthont adó pályából most meg tudunk mutatni egy darabot.
Chad Arndt fémmegmunkálási szakértő és gokartverseny-szervező a napokban a LinkedInen posztolt egy fotót, melyen a pályából kifúrt szelvény látható, azon pedig végigkövethető az indianapolisi versenyhelyszín 114 éve, íme: