Belegondoltál már abba, hogy az emberiség életmódjában mi jelentette a legnagyobb változást az elmúlt évszázadok során? A technológia fejlődésének köszönhetően rengeteg dolog átalakult az életünkben, amelyek közül a leginkább talán az emelhető ki, hogy megnőtt az üléssel töltött órák száma.
Ebben is Magyarország vezet?
Hogy milyen arányban és mennyivel nőtt az emberiség üléssel töltött ideje, arra pontos adatok nincsenek, évszázadokkal ezelőtt elődjeink nem vezettek ilyen jellegű statisztikákat. Életünk azonban jóval kényelmesebb és egyszerűbb, mint évszázadokkal ezelőtt: számos dolgot elintézhetünk ülve, a munkától kezdve a vacsora előteremtésén és a közlekedésen át egészen a mosdóhasználatig.
Friss felmérések szerint jelenleg egy átlagos felnőtt heti 46 órát, azaz napi közel 7 órát tölt ülve. Ez nem mondható egészségesnek, több iránymutatás szerint is jó lenne, ha naponta legfeljebb négy órát ülnénk. Az ausztráliai Victoria Állam egészségüggyel foglalkozó részlege korábban úgy vélekedett az ülésről, mint „az új dohányzásról”, mert legalább annyi káros szövődménye lehet ennek a tevékenységnek, ha túlzásba visszük.
Mi bajom lehet, ha sokat ülök?
Az emberi szervezet optimális állapota az álló helyzet, nem véletlenül egyenesedtünk fel az evolúció során. Minden erre a testhelyzetre specializálódott a szervezetünkben, beleértve a szívünket és a keringési rendszert, az érhálózatot is. Ez persze nem jelenti azt, hogy ülve már nem vagyunk működőképesek, de az optimális keringés álló testhelyzetben valósul meg a szervezetünkben.
A hosszú ideig tartó ülés megterheli az alfelünket is. Folyamatos nyomásnak van kitéve ez a terület, tartania kell a felette tornyosuló, több tucat kilót nyomó felsőtestünket. Ahogy bevásárlásnál sem pakolunk a puha, illetve törékeny dolgokra nehéz holmikat, úgy az alsónemű takarásában lévő szerveket sem érdemes hosszú ideig nagy megterhelésnek kitenni.
Az ülő testhelyzet két fenti tényezőjének következménye az aranyérbetegség. Érdemes hozzátenni az ismert kifejezéshez a betegség szót is, „aranyere” ugyanis valójában mindenkinek van: így hívják azt a visszérfonatot, amely minden egészséges ember végbelében, a végbélnyílás közelében található. Betegségről akkor beszélhetünk, ha ebben a visszérpárnában tágulat keletkezik.
Miért pont én?
Igazi népbetegségről van szó: az aranyérpanaszok nagyjából minden harmadik embert érintik a Földön élete során legalább egyszer, de egyes becslések szerint a fejlett országokban ez az arány inkább az 50 százalékot súrolja – azaz épp azokon a területeken, ahol a körülmények lehetővé teszik, hogy az emberek több időt töltsenek ülve.
Az aranyérbetegség kialakulásának okai között szerepel a hirtelen megerőltetés is, de orvosi statisztikák szerint a leggyakoribb kiváltó ok egyértelműen a nem megfelelő vérkeringés. A kellemetlen probléma elkerülése érdekében fontos gondoskodni arról, hogy a véráramlás megfelelő legyen a végbél környékén.
Ennek legegyszerűbb módja az, ha felállunk és elkezdünk mozogni. Nemcsak az aranyér miatt, hanem általános egészségünk megőrzése érdekében is fontos a rendszeres sportolás és a testmozgás, amely felélénkíti a keringést, és nem mellesleg zsírt égetünk el vele.
Mindezt megfelelő táplálkozással kiegészítve akár fogyhatunk is, a súlycsökkenés pedig kisebb terhet ró az alfelünkre ülés közben – ezzel két legyet üthetünk egy csapásra.
HIRDETÉS
Telitalálat aranyér ellen!
Az aranyér első tüneteinek – viszketés a végbéltájon, székelés közbeni fájdalom, esetleg vérzés – jelentkezésekor segíthet a micellákba csomagolt hialuronsavat és gyógynövényi kivonatokat tartalmazó Proktis-M termékcsalád. A hialuronsav kiemelkedő hidratálóképessége igazolt, ami felgyorsítja és javítja a szövet-helyreállítást, sebgyógyulást. A Proktis-M kúp a belső, míg a Proktis-M plus kenőcs a külső, fájdalommal és gyulladással járó aranyeres panaszok enyhítésére használható, a tünetektől függően akár kombinálva is.
Patikában kapható gyógyászati segédeszköz www.proktis.hu
A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!
