Az autógyártók folyamatosan állítják át palettájukat belső égésű motoros típusokról hibrid és teljesen elektromos modellekre, de emellett már a termelés szakaszában is igyekeznek csökkenteni környezetterhelésüket. A hulladéktermelés minimalizálása, a megújuló erőforrások – nap-, szél-, geotermikus energia – használata, a vízgazdálkodás optimalizálása, fásítás – mind-mind ismert módszer, egyesek azonban érdekes mellékszálként a mezőgazdaság területére is átruccannak.
Írtunk már a Bentley és a Lamborghini méhészetében termelt mézekről, most pedig a Toyota érdekes kísérletéről adhatunk hírt: a japán óriás ugyanis két hazai üzemében is meleg házas projekteket indított.
A kamigói motorgyárukban földi epret, a miocsi üzemben pedig koktélparadicsomot termesztenek tavaly óta.
A két projektben közös, hogy a melegházakat a gyártó üzemek hulladékhőjével fűtik, a növények pedig a hulladék-szén-dioxidot lélegzik be, különlegességük pedig, hogy a megszokottnál hatékonyabb megoldásaikkal a hagyományosnál akár másfélszer több termést képesek termelni ugyanakkora területen.
A szakértők, agronómusok segítségével megtervezett szamócaházban a Toyota dolgozói kiiktatták a sorközöket, a tövek harmonikaszerűen tologatható sorokon teremnek, tehát sokkal több növény fér el adott alapterületen. A paradicsom-üvegház trükkje is igen érdekes: a miocsi gyár hulladékhőjével fűtött egységben a paradicsomokat egymás feletti sorokban ültették, a termések a növények lelógó indáin teremnek elképesztő sűrűségben, már-már szőlőfürtöket idézve.
Az elrendezés mellett van egy másik érdekesség is: mind az eprek, mind a paradicsomok termesztésénél rózsaszín fényben fürösztik a növényeket. A kiváló érés, legjobb zamat eléréséhez fontos az egyenletes, nem túl erős megvilágítás, ehhez pedig a lágy rózsaszín fény az ideális, ezért az üvegházi LED-eken „letekerték” a fotoszintézishez nem szükséges zöldet. Állítólag így a lehető legédesebb, legízesebb termények nőnek.
A japán gazdálkodóknak azért egyelőre nem kell attól tartaniuk, hogy az autógyártó elveszi a munkájukat, az üzemek szomszédságában megtermelt szamócákat és paradicsomokat nem a piacra termelik, azokat a gyári étkezdékben szolgálják fel a dolgozóknak – a projektek lényege az autógyártásban alkalmazott hatékonysági elvek más területre való átültetése, és az ott szerzett tapasztalatok visszaforgatása a további finomhangolás érdekében.
