A Vezessen jó néhányszor írtunk már a Kaliforniában, még pontosabban San Franciscóban az utakra engedett robottaxikról, a Google-höz kötődő Waymo és a General Motorshoz tartozó Cruise autóiról.
Leginkább negatív kontextusban, ugyanis jó néhányszor bajt okoztak már – kiszámíthatatlan manőverek, egy helyre rajzással összehozott dugó, súlyos sérüléssel járó gázolás stb.
Ami a legérdekesebb, hogy az NBC News tudósítása szerint a hatóságok egyelőre nem tudnak fellépni a robottaxik közlekedési kihágásai ellen, mivel azokban nincs emberi sofőr. A csatorna riportja megjegyzi, hogy míg az autók műszaki állapotát, rendszámát, forgalomba helyezési állapotát, valamint (szabálytalan) parkolását illető ügyekben intézkedhetnek a rendőrök – a feljelentés az üzemben tartó/tulajdonos nevére megy –, épp a „veszélyes üzemben”, az úton, a közlekedésben elkövetett szabálytalanságok esetén tehetetlenek.
A kaliforniai törvények szerint a közlekedési szabálytalanságok esetén csakis az elkövető személy ellen indulhat eljárás, a sofőr nélküli robottaxinál értelemszerűen nincs ilyen, az algoritmust nem lehet feljelenteni.
„Pillanatnyilag nem indíthatunk eljárást forgalmi kihágások esetén, ha az autó sofőr nélküli üzemmódban közlekedik” – erősítette meg a San Franciscó-i rendőrség (SFPD) szóvivője, Paulina Henderson a csatornának.
A rendőrök jelenleg félreállíthatják a szabálytalanságot elkövető robottaxit – amely jó esetben megfelelően reagál is –, de azon túl, hogy rögzítik az adatait (rendszám, tulajdonos), nincs további eszközük, ameddig a jogalkotók nem módosítanak a releváns szabályokon.
Míg Kaliforniában erről megfeledkeztek, mielőtt az utakra engedték az önjáró autókat, Texas és Arizona államban, ahol szintén megindította a szolgáltatást a Waymo és a Cruise, felkészültek, a vonatkozó törvényeket kiegészítették azzal, hogy a szabálytalankodó autonóm gépjárművek üzemben tartói/tulajdonosai legyenek az eljárás alanyai.
Waymo robottaxi egy San Franciscó-i utcán (Kép: Getty Images)
A fentiekből is jól látszik, hogy az önvezető autók témaköre messze nem pusztán műszaki kérdés, legalább annyira etikai-jogi probléma is. Bár az önvezető autók ma is képesek a táblákat, felfestéseket, közlekedési lámpákat értelmezni, az azokhoz kapcsolódó szabályokat alkalmazni, valamint a többi közlekedő logikusnak tekinthető reakcióit „feltételezni”, az emberi intuíciót, empátiát vagy épp rendellenes viselkedést (egyelőre) nem lehet algoritmusba foglalni.
A robotautó lazán beparkol a helyére, elkrúzol az autópályán, ám a sűrű, sokváltozós városi forgalom már feladja a leckét. Ha erre tökéletes válaszai is lesznek az autóiparnak, számítástechnikának, akkor jön még a következő nehézség, a felelősség jogi keretekbe foglalása, alappal feltételezhetjük tehát, hogy amíg az utakon nem kizárólag egymással és a környezettel is kommunikáló robotautók hibátlanul együttműködő serege jár majd, addig nem igazán engedik szabadjára az autonóm gépjárműveket.
