A patak medre felett keresztben átdőlt fatörzstől a modern beton- és acélmonstrumokig számtalan dolgot hívhatunk hídnak, ám a mindenkori leghosszabbnak járó címet csakis egy birtokolhatja.
Ez jelenleg a kínai Tanjang-Kunsan híd, ráadásul kapásból a lista második helyezettje is, mutat rá az IFL Science.
A Peking–Sanghaj vasútvonal részét képező híd – néhol inkább viadukt – Sanghaj és Nancsing között fut 164,8 kilométer hosszan, pillérei alatt néhol nyílt vizek – tavak, folyók –, másutt rizsföldek, sőt, teljes települések is fekszenek.
A nagyjából Kína egyik fő folyójával, a Jangcével párhuzamosan terpeszkedő híd útfelülete átlagosan 100 méter magasságban fut, de néhol – hogy alatta nagyobb hajók is kényelmesen és biztonságosan elférjenek, 150 méter magasra is kúszik.
Elsősorban a vasúti közlekedés kedvéért épült, de messze nem csak két sínpár fut rajta (Kép: Getty Images)
Ahogy már említettük, a gigászi építmény egyes szakaszokon alulról, a pillérek által támogatott viadukt, míg másutt pilonokra erősített kábeleken függő, klasszikusabb híd – bárminek nevezzük is, olyan hosszú, hogy a langfang–csingsiani, viaduktos szakasza a maga 114 kilométerével önmagában is a világ második leghosszabb hídja.
A 2011-ben átadott műtárgy négy év alatt készült el, körülbelül 3000 milliárd forintnak megfelelő összegből – az arányok kedvéért: ez Magyarország 2024-es költségvetése bevételi oldalának 10%-a –, az átadással az addigi 4 és fél órás vonatút kétórásra rövidült.
Az összesen több mint 11 500 betonpillérre és -pilonra támaszkodó híd élettartama a tervek szerint bő egy évszázad lesz.
A rekorder cím miatt turistalátványossággá is fejlődött, sokan csakis azért váltanak jegyet a rajta futó vonatokra, hogy elmondhassák, végigmentek a világ leghosszabb hídján.
És azt tudod, melyik Kína, egyben a világ leghosszabb víz alatti alagútja, vagy épp legkanyargósabb szerpentinje? Az alábbi cikkekből kiderül!
