A Rolex Daytona mellett az Omega Speedmaster Professional minden idők legismertebb, legmenőbb kronográfos karórája. Míg előbbi a motorsportos háttérnek, utóbbi annak köszönheti hírnevét, hogy az Apollo-program űrhajósainak csuklóján a Hold felszínére is eljutott.
Az eredetileg 1957-ben bemutatott Speedmasterből kismillió változat, kiadás készült az évtizedek során, de olyan még soha, amilyennel most állt elő a svájci gyártó.
Az eredeti modell – és legtöbb utódja is – fekete számlappal és fehér mutatókkal, valamint indexekkel készült a lehető legjobb leolvashatóság kedvéért, ám a színkombinációt most megfordították: a számlap lakkfehér, a mutatók és jelzők pedig feketék, míg a Speedmaster felirat piros – utóbbi a sajtóanyag szerint az 1969-es, piros-fehér Alaska prototípusra utal.
Kattints a képre, galéria nyílik!
A megjelenés egyértelműen friss, sportos, ütős, ám van vele egy kis „bibi”: ezzel a számlappal az óra erősen emlékeztet a Rolex Daytona fehér, mondhatni klasszikus változatára…
A lépésben persze van logika, ugyanis Rolex Daytonát – akármilyen kiadásban – gyakorlatilag lehetetlen beszerezni, aki mégis hozzájutna egyhez, annak pedig elképesztően felvert árat kell adnia érte, míg a pedigrében semmivel sem rosszabb, és immár látványra is hasonló Speedmastert az első nagy roham után bármelyik butikba besétálva meg lehet majd venni, de legalábbis rendelni.
A 42 mm-es átmérőjű acéltokban ezúttal is a kézi felhúzású, 15 ezer gaussig mágnesességálló, a mechanikus óráknál a legmagasabb, METAS pontossági tanúsítvánnyal rendelkező 3861-es szerkezet dolgozik.
A modell fémszíjjal, fehér díszöltéses fekete, perforált bőrszíjjal vagy a holdfelszínt idéző textúrájú gumiszíjjal választható. A fémszíjasért 9000, a másik kettőért 8600 eurót, azaz 3,55, valamint 3,4 millió forintot kérnek. Egy hasonló kiállítású Daytonáért legalább másfélszer, de akár kétszer ennyit vagy még többet kell kiadni.