Az Apollo-program keretében 1971. július 31-én, az Apollo–15-es küldetésen első ízben vetetettek be a Hold felszínén négykerekű gépjárművet. A Boeing alkalmazásában a magyar Pavlics Ferenc által tervezett Lunar Rover Vehicle (LRV) egy elektromos hajtású terepjáró volt, a „típusból” összesen három darab utazott égi kísérőnk felszínére a három utolsó Apollo-küldetés keretében.
Ember több mint fél évszázada nem járt a Holdon, de a NASA határozott szándéka, hogy az Artemis-program keretében – jelen állás szerint 2026-ban – újra űrhajósok lépjenek az égitestre, ahogy az is, hogy az elődhöz hasonló járművel is közlekedhessenek ott.
Az Egyesült Államok űrügynöksége pályázatot hirdetett az Artemis holdjárójának (LTV, Lunar Terrain Vehicle – holdi terepjármű) tervezésére és gyártására, mostanra pedig kiválasztották azt a három céget, melyek közül végül az egyik megkapja a megbízást a kivitelezésre.
A tenderen az Intuitive Machines, a Lunar Outpost és a Venturi Astrolab űrtechcégek maradtak talpon erre a körre.
Az új holdjáró célja alapvetően ugyanaz lesz, mint a régié: lehetővé teszi majd az űrhajósok számára, hogy erőfeszítés nélkül, felszereléssel együtt tegyenek meg nagyobb távolságokat a Hold felszínén, ám az elődhöz képest sokkal strapabíróbbnak kell majd lennie, hogy bírja a Hold déli sarkvidékének mostoha körülményeit, a 14 napos, csontrepesztően hideg sötét éjszakákat is.
Új elvárás, hogy az LTV emberi irányítás nélkül is képes legyen működni, önjáró járműként robot üzemmódban is elvégezhessen bizonyos feladatokat.
A most megkötött szerződések alapján a kiválasztott cégeknek a következő év során kell végigvinniük a részletes tervezést, fejlesztést, hogy aztán az eredmények alapján válasszon a NASA.
A kiválasztott LTV-t a tervek szerint próbaküldetésre indítják majd a Holdra, mielőtt az Artemis-V keretében az emberek is megérkeznek oda. A kiválasztandó cégnek 2039-ig kell vállalnia a holdjáró(k) gyártását, karbantartását.