Még napjainkban is divatos az autós szubkultúrákban azzal menőzni, hogy ki mennyi kilométert vezetett le megállás és pihenés nélkül. Ezek a teljesítmények azonban nem feltétlenül szolgálják az egészségünk megőrzését.
A hosszú ülés például napjaink egyik elterjedt betegsége, az aranyérbetegség kialakulásának kockázatát növeli. Maga az aranyér nem más, mint a végbélnyíláson belül található visszérpárna, amely a székletürítést és a széklettartást segíti. A gáttájékra nehezedő tartós nyomás vagy erőlködés miatt ezek a vénák kitágulnak, faluk elvékonyodik, létrejönnek az aranyeres csomók.
A csomók elhelyezkedésétől függően két változatot különböztetünk meg: külső aranyérnek a végbélzáró izmon kívül elhelyezkedő vénatágulatot nevezik, az efölött, tehát belül található elváltozást belső aranyérnek hívják. A belső aranyér nem látható, de ugyanúgy tüneteket okozhat: begyullad vagy vérzik – súlyosabb esetben akár ki is fordulhat a végbélnyílásból, és külső aranyér alakul ki belőle. A külső aranyér kellemetlenebb, gyakrabban jár fájdalommal és gyulladással.
Aki még nem tapasztalta, milyen ezzel a betegséggel együtt élni, az szerencsés, de az talán a leírásból is érezhető, hogy igen kellemetlen dologról van szó. Ahogy már említettük, a hosszan tartó ülés is a kockázati tényezők közé sorolható. Testtömegünk jelentős része nehezedik ilyenkor az érintett területre, az evolúció pedig még nem talált megoldást az ülő életmód eme mellékhatásának kivédésére.
Ha a testünk magától nem is, mi azért tehetünk a vezetés jelentette kockázat kiküszöböléséért. Ennek van egyszerű, praktikus és ingyenes módja, míg mások pénzbe kerülnek.
Kezdjük az előbbiekkel, amelyek bármikor alkalmazhatóak. A legkönnyebb talán azt mondani, hogy ne vezessen sokat egyben az ember, és akkor csökken a kockázat. Időnként tényleg érdemes megállni, kiszállni az autóból és átmozgatni a testünket, sétálni egy keveset. Ezzel azonnal leveszünk a végbéltájékra nehezedő nyomásból, másrészt felgyorsul a vérkeringés is odalent.
Fontos lehet a bőséges folyadékfogyasztás és a rostdús táplálkozás is. Elsőre furcsának hathat, de ezzel csökkenthetjük a vezetés utáni problémák esélyét. Fontos, hogy útközben is igyunk megfelelő mennyiségű vizet, ha pedig megéhezünk, érdemes a rostban gazdag ételek (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék) felé fordulni.
Ezek fogyasztásával az emésztésünket segítjük, és mérsékelhetjük a végbélre nehezedő nyomást, amikor WC-szünetet tartunk. Számos esetben ugyanis ilyenkor, a túlzott erőlködés miatt jelenik meg az aranyér.
Csökkenthető az ülés közbeni terhelés mértéke is. Létezik olyan speciális aranyérpárna, amely egy gyűrű vagy U alakú vastag szivacs. Ebben az esetben a párna magasabbra ülteti használóját, viszont a lyuk miatt a végbél nem, vagy nem olyan erősen érintkezik a jármű ülőlapjával. Az ilyen termékek pár ezer forintba kerülnek, előnyük pedig az, hogy a már kialakult aranyér esetén is segítséget nyújtanak a fájdalom- és tehermentesítésben.
Ezek a módszerek csak a kockázatot képesek csökkenteni, de nem garantálhatják teljes mértékben, hogy nem alakul ki a betegség. Ha sokat vezetsz, és tompa, nyilalló, esetleg szúró fájdalmat érzel a végbéltájék körül, akkor érdemes orvoshoz fordulni.
Hirdetés
Telitalálat aranyér ellen!
Az aranyér első tüneteinek – viszketés a végbéltájon, székelés közbeni fájdalom, esetleg vérzés – jelentkezésekor segíthet a micellákba csomagolt hialuronsavat és gyógynövényi kivonatokat tartalmazó Proktis-M termékcsalád. A hialuronsav kiemelkedő hidratálóképessége igazolt, ami felgyorsítja és javítja a szövet-helyreállítást, sebgyógyulást. A Proktis-M kúp a belső, míg a Proktis-M plus kenőcs a külső, fájdalommal és gyulladással járó aranyeres panaszok enyhítésére használható, a tünetektől függően akár kombinálva is.
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Patikában kapható gyógyászati segédeszköz
A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
