Az 1990-ben felbocsátott Hubble űrteleszkóp forradalmi ugrást jelentett az űrkutatásban, mert bár nem sokkal a Föld körüli pályára lépése után kritikus javítást kellett elvégezni rajta, azóta „ő” felelős a távoli űrt mutató legtöbb ismert képért, hogy a tudósoknak szolgáltatott adatokról ne is beszéljünk.
Szűk három és fél évtized persze bármilyen űreszköznek komoly idő, a Hubble is érti már a kort – a NASA múlt pénteken közölte, hogy a teleszkóp április 23-án biztonsági módba kapcsolt, nem szolgáltat adatokat.
A gond a szerkezet három giroszkópjának egyikével van, méghozzá rövid időn belül másodszor: 2023 novemberében nagyon hasonló hiba miatt szüntette be a munkát a Hubble, igaz, akkor a NASA mérnökeinek december közepére sikerült orvosolniuk ezt. (Tegyük hozzá, két giroszkóppal is képes működni a Hubble, de a hatékony munkához mindhárom szükséges.)
Válogatás a Hubble fantasztikus felvételeiből – kattint a képre a galériáért!
A Hubble hibájának ellenére a csillagászoknak persze nem kell újra kizárólag a földi obszervatóriumokra hagyatkozniuk, hiszen 2021 óta üzemel a James Webb űrteleszkóp is.
Utóbbi nem közvetlen pótlása a Hubble-nek, ugyanis míg a veterán űrtávcső Föld körüli pályán kering 570 km-es magasságban, és elsősorban a látható fényt, valamint kis mértékben az ultraibolya és infravörös hullámokat fogja be 2,4 m átmérőjű tükrével, a James Webb bolygónktól nagyjából 1,5 millió kilométerre, a Földdel együtt kering a Nap körül, 18 darab hatszögletű, összesen 6,5 méter átmérőjű tükörrendszerével az infravörös hullámok spektrumát figyeli. (2009 és ’13 között hasonló pozícióban dolgozott az Európai Űrügynökség, az ESA Herschel űrtávcsöve is.)
