A Nemzetközi Űrállomás, röviden ISS első moduljait még 1998-ban küldték Föld körüli pályára, 2000 novembere óta pedig folyamatosan „lakott”, állandóan dolgoznak ott a különböző nemzetek űrhajósai, kutatói.
Az ISS élettartamát 15 évre tervezték, ezt már bőven meghaladta, és az évtized végén, a 2030-as évek elején minden bizonnyal végleg kivonják a forgalomból.
A sorsa ugyanaz lesz, mint szinte minden nem újrafelhasználható űreszköznek: a Föld légkörébe lépve súrlódás általi tűzhalál – persze ez a 109 méter hosszú, 94 méter széles, körülbelül 450 tonnás monstrum esetében nem lesz olyan egyszerű, mint egy hétköznapi műholdnál.
Bár az ISS alacsony Föld körüli pályán, átlagosan 400 km magasságban kering bolygónk körül, gyakorlatilag folyamatosan veszít magasságából, időről időre korrekcióra van szükség, „magasabbra kell tolni”. Megsemmisítésekor épp az ellenkezője történik majd, olyan pályára állítják, ahonnan menthetetlenül lezuhan, de természetesen nem egyszerűen hagyják majd spirálszerűen a Föld atmoszférájába körözni, űrhajóval kell pontos koordinátákra irányítani.
Két Progressz űrhajó az ISS-hez dokkolva – nem biztos, hogy a megsemmisítés idején is rendelkezésre állnak majd (Kép: NASA)
A korábbi terv az volt, hogy három orosz Progressz teherhajóval irányozzák be, ám az Ukrajna ellen indított háborúja miatt az űrbeli együttműködés is megromlott Oroszország és az Egyesült Államok között, ezért a NASA az alternatíva kidolgozásán van, nagyjából 1 milliárd dollár (370 milliárd Ft) lehet az erre a célra szánt űrhajó kifejlesztése és megépítése, írja a Scientific American.
A tudományos ismeretterjesztő magazin leírása alapján először néhány hét-hónap alatt hagyják majd az ISS-t magától egyre alacsonyabb pályára süllyedni, majd az erre szánt űrhajó az űrállomáshoz csatlakozva nagyjából 200 km-es magasságig tolja azt. Ekkor a nagyjából körpályáról elliptikus, a Földhöz legközelebbi apszispontján (perigeum) 145 km-re kerülő űreszközt a hajó végleg betolja majd a légkörbe, hogy ott égjen el, darabjai pedig a bolygó legelhagyatottabb részén a Csendes-óceán déli területein érjenek vizet.
