A 22 – hamarosan Szlovéniával 23 – országot tömörítő Európai Űrügynökség (ESA) kedden helyi idő szerint délután 3, közép-európai idő szerint 21 órakor sikeresen végrehajtotta az új nagy teherbírású Ariane 6 rakéta indítását az ESA Francia Guyanai űrközpontjából.
Az Ariane 5 hordozórakéták korábbi nemzedékének egy éve történt utolsó indítása óta az európaiak nem tudtak önállóan műholdakat pályára helyezni, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta nem használhatták a Szojuz orosz hordozórakétákat.
Az Ariane 6 első indítását még 2020-ra tervezték, de végül csak tavaly ősszel tűzték ki a mostani, első tesztrepülést.
Az 56 méter hosszú, 540 tonnás hordozórakéta – melynek második fokozata többször bekapcsolható „Vinci” hajtóművel rendelkezik – az indítás után bő egy órával már 600 km-es magasságban Föld körüli pályára állított néhány műholdat, tudományos berendezést.
Ariane 6 (Kép: ESA – S. Corvaja)
Az Ariane 6 két konfigurációban indulhat: a két indítóhajtóművel szerelt A62-es 10,3, a négy hajtóműves A64-es 21,6 tonnányi terhet juttathat alacsony Föld körüli pályára. (Az ESA kisebb hordozója, a Vega C mindössze 3,5 tonnát cipelhet.) A tervek szerint a sikeres kísérleti repülést követően idén ősztől indulnak majd a különböző tervezett küldetések.
„Egy teljesen új rakéta indítása nem gyakori esemény, a siker pedig messze nem garantált. Megtiszteltetés, hogy részese lehettem a pillanatnak, amikor az Ariane család új generációs rakétája sikeresen felemelkedett, gyakorlatilag visszajuttatva Európát az űrbe. Az első indítás emberek ezreinek éveken át tartó komoly erőfeszítését kívánja. A remek szereplés az ő elkötelezettségüket, valamint az európai mérnöki kiválóságot demonstrálja” – mondta az ESA főigazgatója, Josef Aschbacher.
