Elon Musk még 2012-ben dobta be új, a közlekedést forradalmasítani hivatott – amúgy már a 20. elején is felmerült – ötletét a vákuumcsövekben mágneses pályán haladó (személyszállító) vonatokról. A Hyperloopnak az első években nagy volt a hype-ja, sokakat lenyűgözött a több száz vagy akár 1000 km/óra feletti sebességgel száguldó vonatok ötlete, de a megvalósítás már sokkal nehezebbnek bizonyult.
Józanabb logika szerint nonszensz az elképzelés, hiszen az alacsony nyomású csövek kiépítése és folyamatos karbantartása irgalmatlan összegeket kívánna, ráadásul az elérni vágyott sebességek miatt a gyorsítási és lassítási szakaszok az emberi fizikum korlátai miatt túl hosszúak lennének, élesebb kanyarokat sem lehetne a pályába iktatni, hogy az esetleges hirtelen nyomásváltozások katasztrofális következményeiről ne is beszéljünk.
Maga Musk nem is kezdett komoly építkezésbe, az ötletet más cégek vitték tovább, de a Hyperloop One, a Virgin Hyperloop és a Hyperloop TT az elmúlt egy-két évben sorra be is dobta a törölközőt.
Azért vannak még, akik kitartanak, a holland Hardt Hyperloop továbbra is dolgozik a maga projektjén, sőt, hétfőn sikeres tesztet is végrehajtottak 420 m hosszú vendaami tesztpályájukon. Sikeres abban az értelemben, hogy a nem túl hosszú csőben a kapszulájuk gond nélkül végigért a mágnespályán, ám utas(ok) nélkül és mindössze 30 km/órás csúcssebességet elérve, ami nagyon messze van a cég 700 km/órás végső céljától. A Hardtnál azt mondják, folytatják a munkát, ígéretük szerint 2030-ra már a hétköznapi életben használható verziójuk lesz.
Érdekesség, hogy Kínában azért jobban halad az ottani hyperloop-féle fejlesztés: az állami tulajdonú China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC) szakemberei a maguk maglevvonatát, a T-Flightot augusztusban egy 2 km hosszú vákuumcsőben 623 km/órás sebességig gyorsították, a további terveikben pedig egy 60 km hosszú tesztpálya és az ott elérhető 1000 km/órás sebesség szerepel.