Az űrkorszak 1950-es évek végi kezdeteitől, de főleg a kereskedelmi, távközlési célú műholdak elszaporodásával egyre komolyabb és komolyabb problémává vált, sőt, válik, hogy egyre több működő és már „halott” eszköz kering a Föld körül.
Manapság körülbelül 2000 aktív és mintegy 3000 nem működő műhold, valamint 34 ezer 10 centiméteresnél nagyobb törmelék, szemét kering a bolygónk körül, ami megnehezíti mind az űrutazást, mind a csillagászok dolgát.
Nem segítenek a helyzeten az Elon Musk-féle SpaceX ezrével felküldendő Starlink-műholdjai, ahogy a szintén amerikai távközlési cég, az AST SpaceMobile új szatellitjei sem.
Az utóbbi néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy pályára álltak, és sikeresen „kicsomagolták” magukat BlueBird nevű műholdjaik (nyitóképünkön számítógépes grafikán), egyelőre az első öt példány, melyeket a tervek szerint továbbiak követnek.
A BlueBird-modellek az eddig legnagyobb kereskedelmi jellegű szatellitek, kiterjesztett napkollektoraik egyenként egy-egy panellakásnyi, 64 m²-es felületet takarnak ki az égből.
A Földhöz képest természetesen így is csak porszemek, de mind a takarással, mind az általuk visszavert fénnyel, csillogással megzavarhatják a földfelszínről végzett távcsöves megfigyeléseket.
„A műholdak – még ha szabad szemmel nem is láthatók – zavarhatják az asztronómiai megfigyeléseket, melyek segítik az aszteroidák felfedezését, és általában segítenek megérteni helyünket a világegyetemben. Új terület ez, de sok gondot megspórolhatnánk, ha most lépéseket teszünk azért, hogy elkerüljük a jövőbeli nagyobb bajokat” – idézte a Gizmondo az Arizonai Egyetem csillagászprofesszorát, Robert McMillant, aki másokhoz hasonlóan azért kampányol, hogy a műholdak ne élvezzenek felmentést a környezeti hatások vizsgálata alól az Egyesült Államokban.
