Még mielőtt belevágnék az Up elemzésébe, szeretném megköszönni a hozzászólásokat a Sportkocsi sohasem lesz az Év Autója? című írásomhoz. Sokat segítettek abban, hogy egy kicsit más szemmel is lássam a jelölteket, meg ezt az egész Év Autója szavazást. Hiszen, mint mindenki, én is jól elvagyok a saját szempontjaimmal, meg természetesen a szabályzatban rögzítettekkel, aztán meg nem veszem észre a fától az erdőt.
Nekem például ilyen kiemelt szempont a jelölt típusok műszaki tartalma, ezért is tettem annak idején első helyre a Priust, majd tavaly a LEAF-et. Holott, ha jól belegondolunk, több hivatalos szempontnak nem felelnek meg tökéletesen, hiszen például egyikből sincs több karosszériaváltozat. Illetve a Priusból már van, a Prius+ (de ezt akkor még nem tudhattuk), és nem is nevezhetők kimondottan olcsó típusoknak.
A Buggy életérzés a hatvanas évek Kaliforniájában született
ÉV Autója zsűritagunk blogja
Gajdán Miklós, társlapunk, az autóMAGAZIN szerzője a Car of the Year, vagyis az Év Autója szervezet két magyar tagjának egyike. Egy ötvennyolcad részben ő dönti el évről évre, hogy melyik kocsi lesz az Év Autója. Nem csoda, hogy az autógyártók tenyerükön hordozzák. Elviszik prototípusokat vezetni, hipermodern gyárakat nézni, nem egyszer hónapokkal a premier előtt már odaadják neki legújabb modelljük kulcsát.
Az autós újságírókból álló nemzetközi bizottság magyar tagja a Vezess.hu-n osztja meg élményeit a magyar netezőkkel még szigorúan titkos autókról, új technikákról, utazásairól, autós kalandjairól.
Remélem nem tűnik mosakodásnak, ha leírom, hogy a technika élvezett elsőbbséget a döntésemnél például 2004-ben is, amikor az alumínium elejű, változó áttételű kormányműves BMW 5-öst tettem az első helyre. 2006-ban a BMW 3-as volt a kiemeltem, egyszerűen azért, mert jól átgondolt típusnak tartottam.
Mondják meg, mi a véleményem!
A 2002 utáni szavazatoknak egyébként viszonylag könnyű utánanézni. Az Év Autója zsűrinek van hivatalos weboldala a www.caroftheyear.org címen, ahol jobb oldalon, a previous winners – előző győztesek – felirat alatti gördítősávon ki kell választani az évet, majd amikor megjelenik a győztes típus képe, a rövid összefoglaló szöveg alatti, piros see more – részletek – gombra kell rákattintani. Végül a megjelenő nagyobb kép feletti voting grid feliratú menüpontra kell kattintani. Itt megtekinthető, hogy a döntőbe jutott autókra melyik zsűritag hogyan szavazott. Volna is itt mindjárt egy kérésem: örülnék, ha minél többen megírnák, mit gondolnak a döntéseimről – még így, visszamenőlegesen is.
Ugyanazokban az években a többi zsűritag nyilván másként, a saját egyéni látásmódját is érvényesítve szavazott, de ugyanakkor valamilyen szinten figyelembe vette a hivatalos követelményrendszert is. Nézzük, milyen is a követelményrendszer – és nézzük mondjuk az idei év egyik esélyese, a VW Up példáján keresztül.
Miért indulhat az Év Autója díjért a VW Up?
A korábbi cikkben elfelejtettem említeni, hogy olyan feltétel is létezik, hogy az autónak tömeggyártásúnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a gyártási darabszámnak el kell érnie minimálisan az évi ötezer darabot. Meg van egy olyan is, hogy az eladást a szavazási év – jelen esetben 2011 – december 31-ig legalább megrendelés szintjén és legalább öt európai országban meg kell kezdeni.
A VW Up az elsőnek nyilvánvalóan megfelel, és a másikkal sem lehet gond, hiszen például Németországban már szeptember 13-án (valamilyen véletlen folytán a Frankfurti Autókiállítás első sajtónapján) elindult az árusítása, és nyilván hamarosan indul a többi országokban is. Egyébként ha ez mégsem történne meg, az Up-ot levennék a jelöltek listájáról, és jelölése átcsúszik a következő évre.
Mahagóni, ahogy illik
Ezeken kívül a gazdasági kérdésekkel sem lehet gond, hiszen a márka fennen hirdeti, hogy kedvező áron hozza forgalomba, ami a német árakra és részletfizetési megoldásokra teljesül is. Nézzük most már a többi, kézzelfogható szempontot.
Több kasztniváltozat, több motor, gyalogosmentő automatika
A több karosszériaváltozat annyiban megvan, hogy jövőre lesz belőle nyújtott ötajtós is. A több motor már érdekesebb, hiszen csak egyetlen egyliteres, háromhengeres benzinmotort kínálnak hozzá – csakhogy több teljesítményszinttel, így többé-kevésbé mégis megfelel. A maga kategóriájában a praktikummal nincs gond, 251 literes csomagtartója az egyik – ha nem a – legnagyobb a kategóriában, és az utasterében is elfér négy átlagos testalkatú felnőtt. (Itt viszont hátrány, hogy az Up csak négyszemélyes.)
Az utastér minőségi kivitelezése, a biztonsági és kényelmi alapfelszereltség jónak tekinthető a kategóriában. (A biztonsági felszereltségnél plusz pontot érdemel, hogy a mini kategórián belül elsőként az Up-nál érhető el az automatikus vészfékező rendszer, amely akadályt érzékelve 30 km/h alatti sebességnél állóra fékezi az autót.)
Előny a sokféle kivitel és a változatos továbbfejleszthetőség, amire jó példa a hordozható, vagyis kivehető navigációs, telekommunikációs egység. Az ütközésbiztonságról biztosítottak minket, hogy az NCAP öt csillag a cél, de ezzel jobb lesz megvárni az ütközési kísérletek végeredményét.
Az Up egyébként azért is érdekes, mert idén akad közvetlen kihívója is, a Kia Rio, és a kettő közül – nekünk, zsűritagoknak legalábbis – előbb, vagy utóbb mindenképpen el kell dönteni, melyik a jobb. Ez azonban, mivel egy kategórián belüli típusokról van szó, viszonylag egyszerű probléma.
Nehezebb a választás, ha a két rivális két teljesen eltérő kategóriába tartozik. Ilyenkor én azt próbálom eldönteni, hogy a saját kategóriáján belül melyik a nagyobb dobás, és azt sorolom be a hét döntős közé, vagy a döntőben annak adok több pontot. Lehet, hogy nem ez a legjobb megoldás, de eddig nem találtam ki jobbat, hiszen kategóriákon és mindenen átívelően csupán egyetlen típus kaphatja meg az Év Autója díjat.
