F1 Ausztrál Nagydíj: a változatosság gyönyörködtet

Az új versenyszabályok értelmében a rajtsorrend két időmérő alapján dől el. Az elsőt a szokásos szombati időben, a másodikat a futam napjának délelőttjén futják a pilóták. A rajtsorrendet a kettő idő összege adja. Az Ausztrál Nagydíj rajtsorrendjét alapvetően a szombati időmérő határozta meg, ahol a fél mezőny szárazon, a másik fele szakadó esőben harcolt az idővel.

Michael Schumacher a legnagyobb esőben ment, így csak a 18. időt autózta. Vasárnap nem is volt mért ideje, mert motort cseréltek autójában. A 18. helyről szemlélte az eseményeket.

A szezonnyitó ausztrál futamon Fisichella (Renault), Trulli (Toyota), Webber (Williams) várt a zöld lámpára az első három helyen. Kimi Räikkonen autója a felvezető kör után lefulladt, így, amíg a többiek tettek még egy kör a rajt előtt, a finn McLaren Mercedesét kitolták a boxutcába.

Teljesen sima rajtot láthattunk ezután, Fisichella tartotta az első helyet, Trulli a másodikat, Coulthard viszont jól kapta el az ütemet. Az ötödik helyről gyönyörű előzéssel a harmadik helyre tolta fel Red Bull (ex Jaguar) autóját az első kanyar végére. Fisichella, Truli, Coulthard, Webber sorrendben autózott sokáig az első négy.

Villeneuve nagyon csúnyán elrontotta a rajtot: a negyedik helyről a kilencedikre csúszott vissza. Ezek után 17 körön át küzdött Alonsóval. Oda-vissza váltogatták a 9. és 10. helyet. A nagy hajcihőben Alonso oda is vágta autóját az egyik kerékvetőhöz, ami azért volt különösen érdekes, mert az új szabályok értelmében nem lehet kereket cserélni. A gumiknak a szombati edzéstől kerékcsere nélkül kell kibírniuk a teljes hétvégét. Alonso szerencséjére autója nem sérült komolyabban.

Az idősebb Schumacher és a boxból rajtoló Räikkonen a 15.-16. helyet hozta el, de onnan nem volt út előrébb.

Fisichella a 14. körben kezdte körözni a Minardikat, akik az éjszaka lepje alatt szerelték fel a 2005-ös aerodinamikai csomagot. Coulthard annyira szerencsétlenül érte utol a sereghajtókat, hogy Albers Minadriját lekoccolta.

Trulli jött ki először tankolni a 18. körben, aztán szép sorban jöttek a többiek. Albers autója a tankolás után megadta magát, ez számára a verseny végét jelentette.

Webber a második helyről jött ki a Williams-szel. Coulthard még maradt és gyűjtötte a másodperceket. Előző kalandja miatt vezetőszárnyat is cserélni kellett autóján tankolás közben, ám még így is sikerült átvennie a második helyet.


Rövid időre elvesztette első helyét a 22. körben tankoló Fisichella, ideiglenesen Montoya masírozhatott elöl. Schumacher és Räikkonen viszont nem tudta érvényesíteni akaratát, Heidfeld Williams BMW-je megmászhatatlan akadálynak bizonyult. A német és a finn a 10. és 11. helyet tartotta. Beletörődtek a középmezőnyben elfoglalt helyükbe és 46 másodperces hátránnyal követték az élmezőnyt.

Schumacher jött ki hamarabb tankolni, átadva ezzel helyét Räikkonen-nek, aki a tankolás után is megtartotta a jobbik helyet.

Hamar lecsitult a tankolással felpiszkált mezőny, az élen Fisichella, Coulthard, Webber, Barrichello, Montoya, Trulli sorrend alakult ki. Trulli valahogy eltaktikázta a tankolást: 2-ból hatodik lett.

Szinte a teljes mezőny két tankolással kívánta végigfutni az 57 kört. Az első és második tankolások között alig történt valami. A 30. körben Alonso lazán letolta Trullit, végre láthattunk igazi előzést. Kisebbfajta versenyhelyzet alakult ki a második és harmadik helyezett Coulthard és Webber között, miközben anno Schumcher módra Giancarlo Fisichella magányosan autókázott az első helyen.

És ekkor, a 42. körben történt a verseny legizgalmasabb pillanata. Michael Schumacher és Nick Heidfeld groteszk előzés-ütközés mutatványt adott elő. Heidfeld erőtlen kísérlet tett Schumacher leelőzésére, aki erőtlenül, de agresszívan nem hagyta magát. Mindketten a füvön végezték.

Schumachert még visszalökték a pályára, de a kör végén beparkolt a boxba. Neki legalább cserélhetnek motort a következő futam előtt, míg a többieknek az új szabályok értelmében a következő versenyt is a mostani motorral kell végigfutni.

Nagyjából a 47. kör tájékán tisztázódott le a második tankolás utáni sorrend. Fisichella megtartotta az első helyet, viszont mögé Barrichello és Alonso sorakozott fel. A Coulthard-Webber-Montoya trió mögéjük került.

Ez a hatos sorrend meg is maradt a leintésig, Giancarlo Fisichella második futamgyőzelmét szerezte ezzel meg.

Messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni az első futam végeredménye alapján, korai még Michael Schumachert temetni. Az Ausztrál Nagydíj végeredményét alapvetően meghatározta a félig esőben futott időmérő edzés. Barrichello második helye bizonyítja, hogy a Ferrarikkal nincs semmi baj, csak eltűnt az a fajta irgalmatlan különbség, mellyel korábban Schumacher képes lett volna végigelőzni a teljes mezőnyt. Izgalmat most sem kaptunk, de nem Schumacheré az első hely. A változatosság gyönyörködtet.


1 Giancarlo Fisichella (I) Renault 1:24:17.336
2 Rubens Barrichello (Br) Ferrari + 5.5
3 Fernando Alonso (Spa) Renault + 6.7
4 David Coulthard (GB) Red Bull + 16.1
5 Mark Webber (Aus) Williams + 16.9
6 Juan Pablo Montoya (Col) McLaren + 35.0
7 Christian Klien (Aut) Red Bull + 38.9
8 Kimi Raikkonen (Fin) McLaren + 39.6
9 Jarno Trulli (Ita) Toyota + 1:03.1
10 Felipe Massa (Bra) Sauber + 1:04.3
11 Jenson Button (GB) BAR + 1 kör
12 Ralf Schumacher (Ger) Toyota + 1 kör
13 Jacques Villeneuve (Can) Sauber + 1 kör
14 Takuma Sato (Jpn) BAR + 2 kör
15 Narain Karthikeyan (Ind) Jordan + 2 kör
16 Tiago Monteiro (Por) Jordan + 2 kör
17 Patrick Freisacher (Aut) Minardi + 4 kör