Budapesttől északkeletre, Fóttól délkeletre, a Gödöllői-dombság hajlatában fekszik. A községet keresztezi a Gödöllői HÉV. A község Budapesttől 18 km-re található az M3-as autópálya mentén, a Cserhát délnyugati nyúlványát képező Gödöllői-dombság K-Ny-i irányú mély völgyeinek egyikében.
A település sajátos adottsága, hogy szinte ‘kettészeli’ az autópálya, ami könnyű és gyors elérhetőségét biztosítja. Ellenben a lakosoknak ez több hátrányt is jelent, mivel fizetős lévén, többen elkerülik, ezért a falu főútján teszik meg útjukat, miáltal a helyi házak falai és a főút erős rongálódásnak vannak kitéve…
A budapesti Örs vezér teréről induló HÉV gyors és gyakori kapcsolatot biztosít mind a fővárossal, mind pedig Gödöllővel. A HÉV-állomást rendszeres buszjárat is összeköti a község többi részével.
Természeti adottságai miatt Mogyoród kiválóan alkalmas kisebb kirándulásokra, sétákra, télen szánkózásra. A dimbes-dombos táj legmagasabb pontja a Somlyó-hegy (Gyertyános 326 m), melyen a Makovecz Imre által tervezett Szent László kilátó-kápolna található. Mogyoród természetes vizekben gazdag, területét keresztülszeli a Csíkvölgyi-forrásból eredő Mogyoródi-patak. Határában található még a Sződrákosi-patak. Állóvizeink a Pusztaszentjakabi-tó (Tölgyesi-tó) és a Kerek-tó.
Mogyoród lakossága hagyományőrző közösség, szokásaiknak részben történelmi, részben pedig vallási gyökerei vannak. Az egyes ünnepeken és évente megrendezett eseményeken rendszeresen sok helyi lakos vesz részt.
A város története
Mogyoród kedvező elhelyezkedésének köszönhetően már az ókorban és a középkorban is lakott település volt. Ezt különböző leletek bizonyítják. Kiemelkedő történelmi esemény volt az 1074. március 14-én lezajlott mogyoródi csata, amelyben Géza és Szent László Árpád-házi hercegek döntő győzelmet arattak a német császár által támogatott Salamon király felett, megszüntetve a hűbéri függőséget. A győzelem emlékére László bencéseket telepítve, apátságot alapított a mai Klastrom-dombon. A faluról való első írásos emlékeink innen vannak. (Ma az apátság helyén park és emlékmű áll.)
A későbbi időkben a falu nem tartozott a térség jelentős településeivel, a lakók földműveléssel (búza, szőlő), állattartással foglalkoztak.
A rendszerváltozás után a fejlődés felgyorsult a faluban az építkezésekkel; gyárakat, szórakoztató létesítményeket hoztak létre, az M3-as fizetőssé tétele után a helyi forgalom is drasztikusan emelkedett, több új lakó is települt Mogyoródra, mely jó néhány nyugalomhoz szokott lakos ellenérzetét váltotta ki. 2007-ben a gödöllőiből a dunakeszi kistérségbe került.
A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: mogyoróban gazdag. Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a község területén. Ezek közül egy a plébánia udvarában található. A településnév történelmi dokumentumokon több formában is megjelenik: hazai oklevelekben Mogyoród néven, török adólajstromokon Magoród-ként, Mogyorós-ként, külföldi, egyházi okleveleken pedig mint Monorond, Mangerat, Munerod, Mamorade.
