Jenson Button és Rubens Barrichello Forma-1-es pályafutása néhány ezelőttig a szakadék szélén egyensúlyozott, miután két évnyi sikertelenséget követően a Honda kivonult a sportból, magára hagyva a brackleyi csapatot. Ehhez képest hatalmas diadal, hogy az angol pilóta ma Melbourne-ben a Brawn néven futó autóval a leggyorsabb lett, és csapattársával együtt az első sorból rajtolhat holnap.
 
„Ross (Brawn), Nick (Fry) és a csapat jó autót épített, de biztos vagyok benne, hogy még ennél is jobbá tudjuk majd tenni. Azt hiszem, mindketten szépen szerepeltünk eddig a hétvégén, tekintetbe véve, hogy mennyit tesztelhettük az autót. Jó autó, de azért még kellenek neki a kilométerek, hogy igazán magunkhoz alakítsuk. Mindenesetre nagyszerű pillanat ez – nem hétvége legfontosabb momentuma, de jó kezdet” – mondta az időmérő után Button, aki pályafutása során negyedszer, Melbourne-ben pedig második alkalommal volt a leggyorsabb a kvalifikáción.

Az angol szerint az elmúlt két év sikertelen időszaka változtatott a csapat munkáján, és ez előnyt jelent számukra:

Bernie majdnem lefújta az egészet
További javulást vár

További javulást vár

További javulást vár


„A tesztelés jól ment, rögtön az elején tudtuk nagyjából, hogy mechanikailag és az aerodinamika szempontjából merre induljunk, és erre nagy szükség is volt, hiszen csak hat-hét napunk volt az első verseny előtt. Két nagyon nehéz szezonnal a hátunk mögött a csapat elkezdett figyelni az apró részletekre is, míg az élen állók inkább csak a nagyobb vonalakra figyelnek, és kicsit megfeledkeznek az apróságokról.”

Buttont a téli teszteken tapasztalt fölény után kicsit meglepte, hogy milyen kiélezett volt a verseny az időmérőn, és nem vette biztosra a sikert.

„A kvalifikációig nem volt képünk a többiek tempójáról. Az első és a második szakaszban gyorsabbak voltak, mint számítottam, csak egy-két tizeddel jártak mögöttünk, egy kicsit szenvedtem. Aztán amikor megtankoltuk az autót, már jobban éreztem magam. Nem számítottam rá, hogy sokkal gyorsabbak leszünk a többieknél. Nagyon sok autó ugyanazt a tempót futotta, meg is lepődtem. Négy-öt autó is ugyanazzal a köridővel állt, alig kéttizedre mögöttem. Tudjuk, hogy min fejleszthetünk még az autón, van munkánk bőven, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy honnan is jutottunk idáig, és hogy örüljünk most ennek a sikernek.”