A hétvégén megrendezik a 24. Forma-1-es Magyar Nagydíjat a Hungaroringen. A versenyhétvége előtt nem árt számokban és adatokban is áttekinteni az eseményt.

A pálya

A Hungaroring 1986-os átadásakor az aszfaltcsík teljes hossza 4,013 km volt. Egy esztendővel később kisebb korrekciót hajtottak végre: egy kanyarkombináció átvágásával, ezáltal egy járulékos előzési lehetőség biztosításával a versenypálya gyorsabb lett, hossza azonban 3,968 km-re csökkent, majd az 1997-es átalakítások során a célegyenes áthelyezése miatt, 3,971 km-re módosult. A Hungaroring 2003. évi átalakítása során a célegyenes meghosszabbodott, így a versenypálya hossza ma 4,381 km.

A versenytáv 1986 és ’88 között 76, 1989-től a 2003-as átépítésig 77 kör volt, azóta pedig 70 kört kell teljesítenie a pilótáknak, a jelenlegi teljes táv 306 km és 630 méter.

A körrekordot Michael Schumacher tartja, a német 2004-ben 1:19.071 alatt ért körbe a Ferrarival.

A pályán legkisebb ívsugár 20, míg a legnagyobb 400 méter. A célegyenesben elérhető csúcssebesség megközelítőleg 320 km/óra. A pálya szélessége a célegyenesben 15 méter. A Hungaroring burkolata a következőképpen áll össze: 20 centiméter vastag kavicságyazaton és 20 centiméter vastag sovány betonlapon háromrétegű, egyenként 5 centiméter vastag aszfalt található.

Bár a televíziós közvetítésekben ez nem nagyon látszik, a versenypályán jelentős szintkülönbségek vannak: a Hungaroring legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja között a relatív szintkülönbség 36 méter. A legnagyobb emelkedő 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés eléri a 7 százalékot.

A Hungaroringen a hétvégén több mint 100 marshal, 160 tűzoltó és különleges mentő, 88 főnyi egészségügyi személyzet, 30 mentős és 66 darus dolgozik majd.

Érdekességek az eddigi 23 futamról

Button az egyetlen esős futamon nyert
Senna háromszor győzött

Senna háromszor győzött

Senna háromszor győzött


Az 1986-ban megrendezett első Magyar Nagydíj maga igazi különlegességnek számított, hiszen ez volt az első verseny az ún. keleti blokkban, a Forma-1 korábban nem járt a vasfüggöny mögött.

Az első futamot Nelson Piquet nyerte, és a brazil a következő évben ismételni is tudott. Külön érdekesség, hogy az 1986-os versenyen csak az első két helyezett – Piquet és Ayrton Senna ért be a vezető körön, a harmadik Nigel Mansell már körhátrányban végzett.

1989-ben Mansell volt az első nem brazil, aki meg tudta nyerni a versenyt, és egyben ez volt az első alkalom, hogy valaki nem az első három helyről rajtolva győzött. Annyira nem, hogy a brit oroszlán a Ferrarival csak a 12. rajkockából indult a már akkor is előzésre mérsékelten alkalmasnak tartott pályán. Ez a teljesítmény 2006-ig rekordot jelentett.

Mansell 1992-ben nálunk lesz bajnok

1992 szintén Mansellhez kapcsolható: az angol versenyző sok-sok évnyi küzdés és balszerencse után ebben az évben megfoghatatlan volt, és a Magyar Nagydíjon elért második helyével megszerezte a bajnoki címet is – ez volt az első alkalom, amikor a Hungaroring világbajnokot avatott, 2001-ben Michael Schumacher lett a második, aki nálunk biztosította be a címet. A német ugyanekkor állította be Alain Prost korábbi 51 győzelmét jelentő rekordját.

Hillnak is itt sikerült az első

Hillnak is itt sikerült az első

Hillnak is itt sikerült az első


1993-ban Damon Hill pályafutása első futamgyőzelmét ünnepelte Magyarországon, őt 2003-ban Fernando Alonso követte – ezzel egyben minden idők legifjabb győztese is lett, egészen Sebastian Vetttel 2008-as monzai sikeréig -, 2006-ban Jenson Button, tavaly pedig a mclarenes Heikki Kovalainen csatlakozott az először nálunk győzők klubjához.

1994-ben győzött itt első alkalommal Michael Schumacher, később még háromszor (1998, 2001, 2004) ismételt, és ezzel ő is tartja a rekordot.

Senna háromszor, Piquet, Hill, Jacques Villenuve és Mika Häikkinen kétszer-kétszer, míg Thierry Boutsen, Nigel Mansell, Rubens Barrichello, Alonso, Kimi Räikkönen, Button, Lewis Hamilton és Kovalainen egyszer diadalmaskodott a magyar pályán.

2003, Hungaroring – Alonso első futamgyőzelme

A Magyar Nagydíjon összesen tehát 14 pilóta tudott eddig győzni, az elmúlt hét versenyen pedig mindig más léphetett a dobogó legfelső fokára. A Hungaroringen a legeredményesebb csapat a McLaren, nyolc győzelemmel, a Williams hatszor nyert, a Ferrari ötször, míg a Benetton, a Renault és a Honda egyszer-egyszer.

A legkevesebb célba érő az 1996-os futamon volt, akkor összesen tíz pilótát rangsoroltak, de a célvonalon mindössze nyolcan hajtottak át.

Az első éveket a brazilok uralták

Az első éveket a brazilok uralták

Az első éveket a brazilok uralták


A 2003-as Magyar Nagydíj nemcsak Alonso első sikere miatt érdekes. A hazai közönség – és természetesen az egész világ – a hat évvel ezelőtti futamon láthatott először magyar pilótát F1-es futamon indulni: a szombati szabadedzésen megsérült jordanes Ralph Firmant a magyar Baumgartner Zsolt pótolta, műszaki hiba miatt azonban sajnos nem ért célba.

2004-ben Schumi nem csak az utolsó magyarországi győzelmét szerezte meg, de a sportág történetében ugyanekkor fordult elő utoljára, hogy egy versenyző a pole-ból rajtolva a futam összes  körét vezette a leintésig, és a leggyorsabb kör is az övé volt.

A Magyar Nagydíj mindig is augusztusi eseményként élt az emberek fejében, és ez 20 éven keresztül valóban így is volt, a 2005-ös futam volt az első, és a mostani hétvégéig egyben az utolsó is, amelyet júliusban – igaz, 31-én – tartottak.

2006 – az egyetlen esős Magyar Nagydíj

A nyári időpont szinte garantálja is a napsütést és a rekkenő hőséget: a Hungaroringen egyetlen alkalommal, a 21. Magyar Nagydíjon, azaz 2006-ban esett a versenyen. A futam Button első győzelme mellett amiatt is érdekes, mert az angol a 14. helyről rajtolva érte el a sikert, azaz megdöntötte Mansell korábban említett rekordját.

A verseny majd negyedszázados története során öt névadó szponzora volt a rendezvénynek: 1986-87-ben a Pop 84 farmermárka, 1989-től egészen 2005-ig a Marlboro, 2006-ban a Shell, 2007-ben az Agip volt, tavaly és idén pedig az ING a fő támogató.