A Forma-2-es Henry Surtees halálos és a ferraris Felipe Massa a Magyar Nagydíj időmérőjén elszenvedett, súlyos fejsérüléssel járó balesete után összegyűjtöttünk öt – sajnos több tucatnyit is lehetett volna – korábbi furcsa, döbbenetes vagy épp valamilyen szempontból leget jelentő tragédiát.
A Massáéhoz leghasonlóbb baleset
Ahogy köztudott, múlt szombaton délután a Ferraris versenyzőt egy Rubens Barrichello előtte haladó autójából elszabadult, kb. 0,8 kg-os rugó találta fejbe nagyjából 250 km/órás sebességnél. A ma már hihetetlenül erős sisak kibírta a becsapódást, a fémdarab nem érte el közvetlenül a brazil fejét, de így is koponyatörést okozott, és jó darabig Massa szeme világáért is aggódni lehetett.
Volt azonban olyan pilóta is, aki még nem viselhetett ilyen high-tech fejvédőt: a napjainkban a Red Bull motorsportprogramját vezető Helmut Marko idejében, a hetvenes évek elején a sisakrostélyok még egyszerű plexiből készültek, amelyek nagyon távol estek a mai, a szó szoros értelmében golyóálló daraboktól.
Marko az 1972-es Francia Nagydíjon a kimondottan kavicsos Clermont-Ferrand pályán autózott, amikor az előtte haladó Emerson Fittipaldi Lotusa felvágott egy követ, amely áttörte az osztrák sisakrostélyát, és bal szemére megvakította a versenyzőt.
Az eset Marko versenyző karrierjének és a Clermont-Ferrand pálya szereplésének is véget vetett, de utóhatásaként a hetvenes évek közepére elterjedtek a sokkal strapabíróbb polikarbonát, ún. lexan sisakrostélyok.
A legbizarrabb baleset
A Forma-1-történetének minden bizonnyal legbizarrabb balesetére az 1977-es Dél-afrikai Nagydíjon került sor. A hétvégét kiváló edzéseredményekkel kezdő Shadow-versenyző, a brit Tom Pryce a futamot rosszul kezdte, a mezőny végére esett vissza, de fokozatosan kapaszkodott előre.
A mezőny sűrűjében járt, amikor csapattársa, az olasz Renzo Zorzi a célegyenesben a pálya szélére húzódott, ugyanis az autójában meghibásodott az üzemanyagrendszer, és a benzin a motorra kerülve lángra is kapott. Zorzi autójához két marshal – mint később kiderült, engedély nélkül – akart átfutni a célegyenesen. Az első még épp átjutott és az előbb haladó Hans-Joachim Stuck még a második férfit, a 19 éves Jensen van Vuurent is el tudta kerülni, de a szorosan mögötte jövő Pryce-nak erre már esélye sem volt.
Pryce kb. 270 km/órás sebességnél ütötte el van Vuurent, az általa cipelt nagyjából 20 kg-os tűzoltó készülék pedig fejen találta a pilótát, összezúzva és felfelé mozdítva a sisakot, amelynek pántja félig-meddig lefejezte a versenyzőt. Pryce és a marshal is szörnyethalt, az utóbbi teste az azonosíthatatlanságig összeroncsolódott.
A legdöbbenetesebb baleset
A Forma-1 történetének legszívszorítóbb és -megdöbbentőbb balesete Zandvoortban, az 1973-as Holland Nagydíjon történt. A versenyen az újonc Roger Williamson defektet kapott, amely megdobta az autóját, és fejjel lefelé a szalagkorlát tövébe repítette. A tankból szivárgó benzin lángra kapott, és rövid idő alatt lángba borította az autót és a benne ülő pilótát is.
Az esetet látva egy másik versenyző, David Purley leállt a közelben, hogy a védőfelszerelés nélküli marshaloknak segítsen kiszabadítani a versenyzőtársát, de egyedül nem volt képes megfordítani az autót, és nem bírt a tűzzel. Később azt mesélte, hogy Williamson magánál volt a baleset után, és sokáig segítségért könyörgött a tűzben.
A pilóta talán túlélhette volna a balesetet, ha a marshalok is tűzálló ruhát viselnek vagy esetleg több versenyző is megáll, de sajnos a pilóták, de még a versenyirányítás is jó darabig azt hitte, hogy a lángoló autó a pálya mellett segíteni próbáló Purleyé, így senki sem aggódott.
Purley a mentési erőfeszítéseiért a Nagy-Britanniában a civilek számára a bátorságért adható második legmagasabb kitüntetést, az ún. György-medált kapta.
A legnagyobb baleset
Az F1 történetének legszörnyűbb, legtöbb áldozatot követelő balesetére az 1961-es Olasz Nagydíjon került sor. A ferraris Wolfgang von Trips számára ragyogó kilátásokkal indult a hétvége, ugyanis mindössze egy harmadik helyre lett volna szüksége ahhoz, hogy a sportág első német világbajnoka legyen.
Sajnos nem lett az, ugyanis a második körben autója ütközött Jim Clark Lotusával, a levegőbe emelkedett, és a nézők közé csapódott. A német kirepült az autóból és életét veszítette, de a baleset következtében 11 néző a helyszínen, további 4 pedig később szintén elhunyt.
A baleset miatt az olaszok a később két bajnoki címig jutó, de szintén autóversenyen életét vesztő Clarkot okolták, sőt a rendőrök vizsgálatot is indítottak ellene. Később tisztázódott, de az eset egészen haláláig kísértette a legendás skót versenyzőt.
A legnagyobb hatású baleset…
…természetesen nem lehet más, mint a háromszoros világbajnok, Ayrton Senna 1994-es halála. Az övé, és a teljes joggal a Forma-1 fekete hétvégéjének nevezett 15 évvel ezelőtti San Marinó-i Nagydíj másik két áldozatának, a hatalmas bukást túlélő ifjú Rubens Barrichello és a szabadedzésen életét veszítő osztrák Roland Ratzenberger balesete.
Barrichello Jordanje a pénteki kvalifikáción „ugrott fel” a gumifal szélére, és bukfencezett utána néhányat, de ez csak a kezdet volt. Az akkor még csak második F1-es idényét töltő brazil csukló- és orrtöréssel megúszta a dolgot, és a versenyzőtársak meg is nyugodtak, Damon Hill később azt mondta, hogy Barrichello esete után egészen biztosak voltak az akkori autók tökéletes biztonságában.
Szombaton súlyosan kijózanítóan hatott az újonc osztrák, Roland Ratzenberger balesete: az időmérőn a simtekes versenyző első szárnya megsérült, majd leszakadt és az autó alá szorult, így a pilóta 315 km/órás sebességnél irányíthatatlanul csapódott a falnak és kanyartól kanyarig bukdácsolt, forgott a járgánnyal. A 33 éves pilóta koponyaalapi törésébe még aznap délután belehalt.
Vasárnap már gyászos hangulat uralkodott a bokszutcában, pedig akkor még senki sem tudhatta, hogy délután a sport történetének egyik legnagyobb tehetsége is távozik az élők közül. Ayrton Senna balesete és halála a mai napig viták tárgya. Egy, a rajtnál történt incidens után a biztonsági autó öt körig vitte maga mögött a mezőnyt, egyesek úgy gondolják, hogy a brazil Williamsének gumijai lehűltek, csökkent a nyomásuk, ezért az autó padlója leért, és így vált irányíthatatlanná, majd épp Senna korrekciója után a rossz irányba kormányzottá az autó, és csapódott 218 km/órával a Tamburello kanyar betonfalának.
Több pilóta – köztük Michael Schumacher és Senna akkori csapattársa, Damon Hill – szerint a versenyző egyszerűen hibázott, és vannak olyanok is, akik a versenyhétvégére ideiglenes módszerekkel Senna kedvére meghosszabbított kormányoszlop eltörésében látják a megoldást. Egy biztos: az ütközés után a pilóta koponyáját hátulról a fejtámasz törte el, elölről pedig a kerékfelfüggesztés egyik rúdja és a sisak egy szilánkja is behatolt a koponyájába – bár a hatóságok szerint a kórházban hunyt el, a legenda feltehetően már a pályán meghalt.
Ratzenberger szombati balesete után a pilóták épp Senna vezetésével ültek össze a biztonsági kérdésekről tárgyalni, és újjáalapították a korábban elhalt GPDA-t, azaz a Forma-1-es versenyzők szervezetét, amelynek létjogosultságát a brazil halála csak megerősítette másnap.
A sport egyik legnagyobb sztárjának halála lépésekre kényszerítette az FIA-t is, akkori új vezetője, Max Mosley a következő években intézkedések egész sorával – ideértve az autókra, a pályákra, a felszerelésekre és sok egyébre vonatkozó előírásokat és szabványokat – igyekezett biztonságosabbá tenni a Forma-1-et.
