David Richards a 2010-es F1-es indulásra pályázott a Prodrive-val, de végül nem kapott rajtengedélyt a Nemzetközi Automobil Szövetségtől. Ugyan a USF1 csődje miatt nekifuthatna még egyszer a pályázatnak, Richards inkább a rali-világbajnokság felé kacsingat, ahová ráadásul egy új gyártót szeretne bevinni.
Richards nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a Toyotáról van szó, mely végül is érthető: Richards nemcsak a Prodrive, hanem az Aston Martin elnöke is, amely a Cygnet miniautó elkészítéséhez a japán gyárral kötött stratégiai szövetséget.
Richards már nem bánkódik az F1 miatt, a 2011-es jelentkezéssel szerinte túl sokat kockáztatott volna a Prodrive. „Nem voltam hajlandó arra, hogy veszélyeztessem mindenki megélhetését” – magyarázta Richards, hogy miért nem pályázott. „Érdekes volt figyelni a reakciókat, amikor bejelentettem a dolgot, tényleg mindent kockára tettünk volna az F1-gyel.”
Richardsnak azért vannak ötletei arra, hogyan lehetne izgalmasabbá tenni az F1-et, szerinte például túl sokat foglalkoznak a technikai szabályokkal, jóval kevesebbet a sporttal. Richards úgy véli, túl nagy szerepet játszanak a mérnökök és az aerodinamikusok, amit abból a szempontból elkerülhetetlennek tart, hogy a csapatok rengeteget költenek szélcsatornás és hasonló fejlesztésekre, de a maga részéről nem ezt az utat követné.
Richards szerint a legnagyobb baj az F1-gyel, „hogy szó sem lehet show-ról olyan helyzetben, amikor a legjobb pilóta a legjobb autóval mindig elöl van, a lassúak meg hátul”. Richards radikális újítást javasol: „Korlátozni lehetne a pályán töltött időt minden versenyhétvégén, a rotációról pedig egy számítógépes rendszer gondoskodhatna, mely minden versenyre sorsolná a rajtrácsot.”
Richards úgy gondolja, hogy így mindenki egyenlő esélyhez jutna, ráadásul a show-t lehetne fokozni azzal, ha egyéb paramétereket is beépítenének a rendszerbe. „Milyen lenne például, ha a várható érdeklődésre tekintettel a sorsolás úgy születne meg, hogy a Brazil Nagydíjon di Grassi indulhat az élről?”
