A gyorsasági autós világbajnokság több mint 60 éves története során csak egyszer, 2005-ben rendeztek annyi versenyt, mint 2011-ben fognak: tizenkilencet. Eredetileg húsz futam szerepelt a naptárban, de az évadnyitónak tervezett Bahreini Nagydíjat a polgárháborús helyzet miatt le kellett mondania Bernie Ecclestone-nak.
A mezőny létszáma nem változott a tavalyihoz képest: tizenkét csapat 24 versenyzője veselkedik neki a maratoni szezonnak, amely ezen a hétvégén veszi kezdetét Ausztráliában, és november 27-én zárul Brazíliában. Új helyszín is bemutatkozik: az Indiai Nagydíjat október 30-án futják Új-Delhi mellett.
A Bridgestone helyett ettől az évtől három szezonon át a Pirelli látja el a csapatokat abroncsokkal. Az olaszok nemrég bejelentették, hogy az abroncsok oldalán különböző színekkel fogják jelölni az egyes gumikeverékeket. A száraz pályára való gumik közül a szuperlágy színe a piros, a lágyé a sárga, a közepesé a fehér, a kemény abroncsoké pedig az ezüst lesz. A vizes pályára való gumik közül az átmeneti (intermediate) abroncsok felirata világoskék, a normál vizesgumiké pedig narancssárga lesz.
A Pirelli egyébként – a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) kifejezett kérésére – kevésbé tartós gumikeverékeket állított össze a szezon kezdetére, ezzel is elősegítve, hogy minimum két kerékcsere legyen a versenyeken, ami az izgalmak fokozásához vezethet.
Egy év pihentetés után visszatér a fékenergia-visszavezető KERS-rendszer. A szerkezetet továbbra is 6,7 másodpercig lehet használni körönként, gombnyomásra 82 lóerős plusz löketet ad a motornak. A 2009-es idénnyel szemben idéntől a KERS használata kötelező, így a kiscsapatok is beszerelték autóikba.
A KERS-akkumulátorok súlytöbbletének kompenzálására az FIA 620-ról 640 kg-ra emeli az autók súlyhatárát. Ez azt jelenti, hogy a pilóták testsúlya kisebb jelentőséget kap, így a mérnökök jobban gazdálkodhatnak a ballasztokkal.
Nem láthatjuk viszont 2011-ben a cápauszony-szerű motorburkolatot, a dupla diffúzort és az egyenesekben pluszsebességet adó, úgynevezett F-csatornát sem. Ennek a sokat vitatott aerodinamikai megoldásnak a „pótlására” bevezetik a pilótafülkéből, gombnyomásra állítható hátsó légterelőket (DRS), melyeknek használatát azonban – az első futamokon legalábbis – az előre kijelölt, 600 méter hosszú előzési zónára korlátozza az FIA.
A rendszer kizárólag a versenyigazgató által a pilótának kiküldött fényjelzésre aktiválható, és csak abban az esetben, ha egy kocsi (pilóta) egy másodpercen belülre megközelíti valamelyik riválisát. Az FIA versenyigazgatója, Charlie Whiting nemrég tisztázta a szerkezet használatára vonatkozó irányelveket a csapatvezetőkkel. A rendszer összetettsége, a tisztázatlan kérdések miatt azonban borítékolható, hogy a DRS sok vitához vezet majd az első versenyeken.
Pontosították a biztonsági autós periódusokra vonatkozó előírásokat is. Az FIA eddigi egyről két körre növelte a safety car pályára lépésekor kötelező, mintegy 40%-os sebességcsökkentés időtartamát. Ez több lehetőséget ad a versenyirányításnak, hogy rendezze a sorokat. A biztonsági autó pályán tartózkodása alatt – kerékcserélés kivételével – tilos a versenyzőknek a depóba hajtaniuk. Szerelni tehát továbbra sem lehet, kivéve az első szárnyak dőlésszögének állítását. Fontos változtatás továbbá, hogy safety car idején a bokszutca végi lámpa zöld jelzést mutat, vagyis bármelyik kocsi, amely a depóban járt, akadálytalanul visszatérhet a pályára.
A csapatok költségeinek csökkentése érdekében a sebességváltók eddig kötelező négy versenyhétvégés élettartamát 2011-től öt versenyre növelik.
Végül, 1996 után visszatér az ún. 107 százalékos szabály. Ennek lényege, hogy ha egy versenyző kvalifikációs ideje meghaladja az edzéselső idejének 7 százalékát, az adott pilóta a balesetveszély csökkentése érdekében nem indulhat a versenyen. Ez alól azonban a versenybíróság kivételes esetekben felmentést adhat, így valószínű, hogy ezen a hétvégén, Melbourne-ben mind a 24 nevező ott lehet a rajtrácson.
