Sokat elárult az erőviszonyokról a Maláj Nagydíj kvalifikációjának utolsó szakasza. Hét és fél percig csak a két Red Bull-Renault és a két McLaren-Mercedes körözött a pályán. A kihalt aszfaltcsík olyan látványt nyújtott, mint hat-hét évvel ezelőtt, amikor hosszú percekig senki sem ment ki a pályára a kvalifikáció elején, mert mindenki tudta, hogy a „nagyokat” úgysem lehet megverni. Inkább megspóroltak egy garnitúra gumit a versenyre. Ezért kellett megváltoztatni a kvalifikáció lebonyolítási rendszerét.
Malajziában jól elkülöníthetően két kategóriára szakadt a mezőny: egyikbe a Red Bull és a McLaren, a másikba mindenki más – köztük a Ferrari és a Mercedes – tartozott. Nem látták értelmét (mondjuk ki: féltek) kimenni, mert esélyt sem láttak arra, hogy a pole pozícióért csatázzanak. Igazuk is volt.
Michael Schumacher megint nem jutott be a legjobb tízbe, miközben Nico Rosbergnek legalább ez sikerült. Schumi héttizeddel maradt el fiatalabb csapattársától a Q2-ben, pontosan annyival, amennyit az állítható hátsó szárny (DRS) jelent a sepangi pályán, egy körön. A hétszeres világbajnok azt mondta: hiába lépett a fékpedálra, a hátsó szárny nem állt vissza a helyére, így a kanyarokban instabillá vált az MGP W02. Csak az a baj, hogy előbb-utóbb elfogynak a kifogások, és ha a Mercedes (Schumacher) nem kapja össze magát, a csapat elvesztheti a hétszeres bajnokba vetett hitét, ami lefelé ívelő spirált indíthat el.
Mindenesetre Ross Brawnék nagyon fogadkoznak, új fejlesztéseket ígérnek, de az átdolgozott Ezüstnyíl legkorábban csak az európai szezon nyitányán, a májusi Török Nagydíjon mutatkozhat be.
Jellemző a Red Bull technikai fölényére, hogy Vettel úgy is nyerni tudott, hogy a 28-29. körtől kezdve hol működött a kocsiban a KERS, hol meg nem. De ez a győzelem messze nem volt olyan sétagalopp, mint a melbourne-i sikere. „A mclarenes srácok alaposan megnehezítették a dolgunkat. Ha a rajtnál nem lett volna KERS a kocsimban, talán teljesen másképp alakult volna a versenyem. A csapatnak meg kell oldania ezt a technikai problémát, méghozzá hamar” – nyilatkozta a győztes a német RTL-nek a futam után. Mark Webber kocsijában már a rajtnál csődöt mondott a fékenergia-visszavezető szerkezet, de az ausztrál vicsorogva is végig küzdötte a versenyt, és négy kerékcseréje ellenére is majdnem dobogóra állhatott.
A Pirelli eleve három-négy bokszkiállást jósolt a futamra, feltéve, hogy nem fog esni. A beígért eső elmaradt, de Webberen kívül végül csak Fernando Alonso és Lewis Hamilton (vagyis a három topcsapat pilótái) állt ki négyszer frissítésre. A többiek megúszták három cserével, míg a Sauber, a Toro Rosso, a Lotus és a Virgin pilótái csak kétszer álltak ki új gumikért. (A Williamst azért nem soroljuk ide, mert egyik kocsijuk sem tudta befejezni a Maláj Nagydíjat.)
A Maláj Nagydíjon láthattuk egyébként minden idők harmadik legtöbb kerékcseréjét, 58-at. Ennél többször csak a tavalyi Kínai (65) és Kanadai (59) Nagydíjon depózott a mezőny.
Kamui Kobajasi volt a legjobb kétcserés, a Sauber japánja ugyanolyan jól vigyázott a gumikra, mint újonc csapattársa, Sergio Perez Melbourne-ben, amikor egyetlen cserével tudta le a versenyt. A melbourne-i kettős kizárás keserű pirula volt Peter Sauberék számára, de lenyelték, és Sepangban pezsgővel öblíthették le, miután Kobajasi megszerezte a gárda első „igazi” pontjait. Többet is, mint elsőre gondolták, Hamiltont ugyanis megbüntették, így Kobajasi a hetedik helyre lépett előre. Erre mondják, hogy a szerencse forgandó.
Nagyon kevesen tudták munkára bírni a kemény összetételű gumikat. A Red Bullok és a két Renault mellett csak Alonso Ferrariján, illetve Jenson Button McLarenjén működött megfelelően az utolsó etapban. Button kockázatot vállalt, amikor a 38. körben megkapta a fehér színezésű abroncsokat, addig ugyanis senki sem tett meg 16 körnél többet kemény gumival, Jensonnak pedig 18-at kellett megtennie a célig. De a „gumidoktor” számára ez rutinfeladat volt, a 2009-es sepangi győztes most is jó volt a második helyre, három másodperccel elmaradva a győztes Red Bulltól.
Charlie Whiting és társai, köztük a pilóta-steward, Emanuele Pirro, nem szívbajoskodtak a büntetések szórásával. Előbb Sébastien Buemi kapott stop-and-go büntetést, mert túl gyorsan hajtott a bokszutcában (a Toro Rosso pilótája megnyomta a sebesség-szabályozó gombját, de azt hitte, nem kapcsolt be, ezért újra megnyomta – mire rájött, hogy hibázott, már késő volt).
A verseny leglátványosabb előzési manőverének is kettős büntetés lett a vége. A 47. körben Alonso a szélárnyékból kibújva próbálta megelőzni Hamilton McLarenjét a dobogóért, de összeütköztek, a Ferrari első szárnya megsérült és kész csoda, hogy a McLaren nem kapott defektet. Hamilton agya annál inkább, amikor a futam után beidézték a versenyigazgató elé, ahol megtudta: bokszutcán áthajtásos büntetést kapott, mert a megengedettnél többször akadályozta Alonsót az előzésben. Mivel a futamnak vége lett, az áthajtásost 20 másodperces időbüntetésre változtatták, ami a nyolcadik helyre vetette vissza az angolt. „Ilyen a versenyzés. Azt hiszem, ezt be kell nyelnem, mást nemigen tehetek” – kesergett Hamilton, aki tíz körrel a leintés előtt még biztos dobogósnak hitte magát.
Alonso is megkapta a maga 20 másodpercét, mivel nekiment a McLarennek, de az ő hatodik helyén (közvetlenül a csapattársa, Felipe Massa mögött) ez nem változtatott. A Ferrari 150 Italia sokkal erősebbnek tűnt a versenyen, mint az időmérőn, kis szerencsével akár a dobogón is végezhettek volna a vörösök. De a Ferrari célja sosem az volt (nem is lehet), hogy mások balszerencséje miatt végezzenek a dobogón. A kocsi egykörös teljesítményének javításával kezdődhet az új hajtóvadászat Maranellóban.
Nick Heidfeld szenzációs harmadik helyének köszönhetően újabb sikeres hétvégét zárt a Lotus Renault GP. A német keljfeljancsi, aki a sérült Robert Kubica helyére ugrott be néhány héttel a szezon kezdete előtt, pontosan két évet várt arra, hogy újra locsolhassa a pezsgőt. Heidfeld tűnt a legfittebbnek a három dobogós közül, még a triatlon-megszállott Button is csuromvizesen, csatakosan szállt ki a kocsijából. Nick remekül rajtolt, az első kanyarba együtt érkezett a McLarenekkel, majd ráállt a harmadik helyre. Alonso később elkaphatta volna a grabancát, de a spanyol hibázott, Mark Webbernek pedig – aki a végére érte utol a fekete-arany kocsit – egyszerűen nem maradt ideje, hogy komolyan támadja a németet.
„Nagyon nehéz versenyünk volt, rengeteg kerékcserével és stratégiai váltással. Nem hiszem, hogy volt olyan csapat, amelynél minden tervszerűen alakult volna” – érzékeltette a vasárnapi futam nehézségeit Eric Boullier, a Renault első embere. „Kétségtelen, hogy a kocsink nagyon versenyképes, még akkor is, ha egyelőre nem olyan gyors, hogy győzelmekről álmodjunk” – tette hozzá Boullier.
De maga a tény, hogy a futamgyőzelem, mint lehetőség, felvetődik a Renault-nál, arra enged következtetni, hogy hamarosan újabb trónkövetelővel bővül a mezőny a Red Bull és a McLaren mögött.
