A McLaren-Mercedes azok közé a csapatok közé tartozik, amelyek kalocsai virágmintás faliszőnyegre hímezhetnék a jelmondatukat: „Soha nem adjuk fel!”. Szerencsére. A wokingiak nem ijedtek meg a negatív előjelektől, amikor képtelenek voltak befejezni egy rendes versenyszimulációt a téli teszteken. Nem rettentek meg attól sem, hogy Sebastian Vettel és a Red Bull két sima győzelemmel kezdte az idényt, és többen temetni kezdték az idei világbajnokságot, sőt, a Forma-1-et is, úgy, ahogy van.
A mérnökök még keményebben dolgoztak, és amikor kiderült, hogy az MP4-26-os mégis versenyképes, a pilóták sem maradtak adósak az eredményekkel. Lewis Hamilton második lett Melbourne-ben, Jenson Button ugyanezt hozta Sepangban. Hamilton tegnapi sikerével megtörte Vettel uralmát, és egy csapásra izgalmassá tette a világbajnokságot.
„Az új szabályok megbuktak, a KERS és az állítható hátsó szárny úgy hülyeség, ahogy van, mert nem lett több előzés” – károgták Melbourne után a szkeptikusok. Malajziában már több volt az akció a pályán, de amit vasárnap Sanghajban láttunk, arra még a leningrádi háborús veteránklub tagjai is elismerően csettintenének. Folyamatos akciók, egymást érő előzések, csaták az első, harmadik, hatodik, tizedik, stb. pozícióért. Volt itt minden, amit egy vérbeli rajongó csak kívánhat magának.
Hogy a száguldó cirkusz mégis emberi sport maradt, azt az egyéni hibákból lehet leszűrni. Az újonc Sergio Perez előbb Nick Heidfelddel, majd Adrian Sutillal ütközött, utóbbinak páros kicsúszás lett a vége, a forrófejű mexikói pedig bokszutcán áthajtásos büntetést kapott. Perez a látszat ellenére jól nevelt srác, alig győzött bocsánatot kérni a verseny után az érintettektől és a Sauber csapattól. A Toro Rossónál rosszul rakták fel Jaime Alguersuari jobb hátsó kerekét, és nem elég, hogy ezzel elbaltázták az élete legjobb rajthelyéről (7.) induló katalán versenyét, még tízezer dollárt is be kell csengetniük a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) kasszájába.
De mi jár annak, aki figyelmetlenségből (vagy a csapata hibájából) az „ellenséghez” parkol le kerékcserére?
Néhány elnéző, vagy éppen együtt érző mosolyon és vállveregetésen kívül semmi, ahogy azt Jenson Button megtapasztalhatta. Az angol remekül rajtolt, vezetett Vettel előtt, de amikor a 15. kör végén a bokszutca felé vette az irányt, későn emelte fel a fejét a kormányról (a sebesség-szabályozó gombjával bíbelődött) és szépen beállt a Red Bull-szerelők sorfala közé. Jenson hamar észrevette, hogy hibázott, és egy kövér gázzal rögtön odébb állt egy garázzsal, de ezzel elvesztette az esélyét a győzelemre.
Meg kell jegyezni, a McLaren is hibázott, hiszen ilyenkor a „nyalókás embernek” kötelessége kiállni a bokszutca túlsó szélére, és kézzel-lábbal jelezni, hova is kell beállnia a verseny hevéből éppen kiszabadult, tíz másik fontos dologgal foglalatoskodó versenyzőnek.
Button elismerte, hogy a győzelme nem ezen múlott, hiszen Hamilton ezen a napon gyorsabb volt nála, ahogy mindenki másnál is. „Valami miatt nem tudtam kellően vigyázni a hátsó abroncsokra, ezért képtelen voltam védekezni Webber ellen” – mondta az angol, aki emiatt a dobogóról is lecsúszott. A 191 nagydíjon részt vett volt világbajnok példája jól mutatja, hogy még egy hozzá hasonló, rutinos versenyző sem csinálhat mindig, mindent jól. Ahogy azt is, hogy a Forma-1 2011-ben annyira stratégiai játék lett, mint korábban soha.
Kínában a hármas volt a nyerőszám. Nemcsak azért, mert Lewis Hamilton kocsija ezt a rajtszámot viseli, hanem a kerékcserék számát illetően is. A Red Bull kétcserés taktikával küldte csatába Vettelt, a McLaren eggyel több kiállással tervezett. A Ferrari kétcserés stratégiát választott, a Mercedes háromszor hívta ki Rosberget és Schumachert. Hamilton négy körrel a leintés előtt megelőzte Vettelt és nyert; Webber szenzációs versenyzéssel felküzdötte magát a dobogóra, hozzájuk hasonlóan Nico Rosberg is három kiállással szerezte meg az ötödik helyet. A hűvös idő (az aszfalt nem melegedett 31-32 fok fölé) miatt a négycserés stratégia fel sem merült senkiben.
Vettel a 31., Hamilton a 38. körben kapta meg az utolsó szett kemény abroncsot, és ez a hét környi frissesség megnyugtatta az angolt. Ahogy Martin Brundle, a BBC kommentátora megjegyezte, Lewis mostanra tanulta meg, hogyan legyen úrrá az érzelmein. Nem erőltette az előzést, tudta, hogy csak ki kell várnia a megfelelő pillanatot, ami az 53. körben, egy váratlan pillanatban el is jött. Hamilton lassan rongyosra koptatja kedvenc jelzőjét („Ez volt eddig az egyik legjobb versenyem”), de Sanghajban ez kétségkívül igaz volt.
Ugyanezt elmondhatná magáról Mark Webber is, aki talán élete legjobb versenyét produkálta vasárnap. Az ausztrál kocsija egész hétvégén több sebből vérzett, gondok voltak az RB7 erőátvitelével, a KERS-szel, az időmérőn pedig csúnyán elkalkulálta magát a csapat, amikor „elfelejtették”, hogy lágy gumin is ki kellene küldeni az ausztrált, aki így csak a 18. helyről indulhatott.
De Webberben jellemző módon fel sem merült, hogy feladja. Kevéssel a versenytáv fele után már pontszerző volt, az edzésről megmaradt három garnitúra lágy guminak köszönhetően futószalagon szállította a leggyorsabb köröket. A 40. körben felcsatolta az utolsó friss gumikat, azután Alonso, Schumacher, Massa, Rosberg, majd két körrel a vége előtt Button is kénytelen volt fejet hajtani előtte. Ha Hamilton győzelmével nem kavarja fel az állóvizet, most mindenki ódákat zengene Webberről.
Persze, a második helytől még nem dőlt össze a világ Sebastian Vettel számára: a címvédő kényelmes, 21 pontos előnnyel készülődhet a szezon európai szakaszára. De ahogy csapattársa és első számú riválisa, Webber mondta: „Jó volt, hogy valaki végre megállította. Izgalmasabb lesz így a világbajnokság”.
A Kínai Nagydíjon láthattuk először a Mercedes valódi tempóját: Rosberg 14 körön keresztül vezette a versenyt, amire nemigen számítottunk az első két futam alapján. De nemcsak Nico, hanem Schumacher is gyors volt. Norbert Haug sportigazgató meggyőződéssel állítja: ha nem kellett volna takarékoskodniuk a benzinnel (a motor túlfogyasztása miatt), Rosberg biztosan dobogóra állhatott volna, és Schumi is előrébb végez a nyolcadik helynél. A stuttgartiak egy rakás újdonsággal készülnek az Isztambulra, ahol további komoly formajavulást remélnek.
Miközben a Mercedes örvendetesen fejlődik, a Ferrari helyzete kétségbeejtő. Fernando Alonso kertelés nélkül kijelentette: „Nem a stratégiát rontottuk el, egyszerűen túl lassú a kocsi”. Azt mondják, a hiba fő oka még mindig az aerodinamikában rejlik, nem jut elég leszorítóerő a 150 Italia első tengelyére. Luca di Montezemolo, a Scuderia elnöke a Maláj Nagydíj után még bízott a formajavulásban, most viszont bekeményített. „Ez nem lehet, nem szabad, hogy a Ferrari nívója legyen. Elvárom, hogy a mérnökeink összefogjanak és mindent elkövessenek, hogy megoldják a problémákat.”
Ezek után biztosra vehetjük, hogy a maranellói szélcsatornák egy percre sem állnak le a következő három hétben. Ha nem áll be gyökeres fordulat Isztambulban, a Ferrari búcsút vehet a világbajnoki ábrándoktól.
