Hol kezdjük egy olyan verseny értékelését, amelyen több dolog történt, mint néhány évvel ezelőtt egy egész Forma-1-es szezonban?
Volt itt minden, mint a búcsúban: négy safety car-periódus, kétórás esőszünet, Ferrarik csúszkáltak a szegélyköveken és a betonfalnak, a McLaren pilótái egymással ütköztek. Hogy az edzéseket se felejtsük ki, öt autó összetört, a Sauber pedig arra kényszerült, hogy a monacói balesete után még mindig nem 100 százalékos Sergio perez helyére Pedro de la Rosát ültesse be, aki 10 perccel a második szabadedzés kezdete előtt tudta meg, hogy ő fog versenyezni a fehér autóval a hétvégén. (Hogy a Sauber tartalékpilótája, Esteban Gutierrez eközben miért Cancúnban nyaralt, hogy Peter Sauber miért rendelte el, hogy az időközben a McLaren tesztpilótájaként elhelyezkedett de la Rosa tavalyi ülését vigyék magukkal Montrealba, rejtély.) De, hogy a pozitívumokat se felejtsük ki, Michael Schumacher remekül versenyzett: úgy előzött, mint fénykorában, és tényleg karnyújtásnyira került a dobogóhoz.
Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy Montreal maga egy csoda, és a Kanadai Nagydíj csak hű maradt önmagához: az autótörő, biztonsági autókban bővelkedő, meglepetéseket okozó természetéhez. Ennél azonban sokkal több történt a kulisszák mögött.
Christian Horner már pénteken fűnek-fának elhintette, hogy Montreal nagyon nem a Red Bull pályája. „Csak abban reménykedhetünk, hogy dobogóra állhatunk és közel maradunk a Ferrarihoz, meg a McLarenhez” – mondta a Red Bull csapatfőnöke. Fenéket! Sebastian Vettel péntek délelőtt falhoz csapja az RB7-est (ugyanúgy, mint Isztambulban), ennek ellenére szombaton erőlködés nélkül megszerezi a pole pozíciót. Könnyedén, magabiztosan – még akkor is, ha a 2. rajtkockát megszerző Fernando Alonso szerint a Ferrari kéttizedes lemaradása a legkevesebb a szezonban. Sokan már győzelmi terveket szövögetnek Maranellóban, és nem is alaptalanul!
A McLarennél viszont lógatják az orrukat Lewis Hamilton 5., illetve Jenson Button 7. edzésideje láttán. A wokingiak sokkal többre számítottak, ők nyerni jöttek Kanadába. A Mercedesé az egyik legerősebb motor a mezőnyben, és Hamilton meggyőződéssel állítja, hogy a németeké a legjobb KERS hibrid is. Button (316,7 km/h) és Hamilton (314,5 km/h) mégis csak a vert mezőnyben tanyázik a végsebességi listán, miközben Adrian Sutil Force India-Mercedese 322 km/órával a legjobbak között végez. Mindez arra utal, hogy a wokingiak valamit csúnyán elszúrtak az autó beállításánál. Tévedés, hogy a McLaren eleve a vasárnapra várható esőre állította be az autót; ha így lett volna, Hamilton képtelen lett volna 1:13,5 alatt körbeérni a Gilles Villeneuve-pályán.
Hamilton olyan szinten volt elkeseredett (a monacói események ismeretében, amikor a McLaren kommunikációs csapata visszarendelte a renitens angolt a repülőtérről, hogy kérjen bocsánatot az FIA versenybíráitól és külön Jean Todt elnöktől is, talán a kiábrándult jobb kifejezés lenne), hogy szombat este négyszemközti megbeszélésre ült be Christian Hornerrel a Red Bull motorhome-jába. Ez Lewis frusztrációjának egyértelmű jele, az angol tehetetlen dühének afölött, hogy bármilyen alaposan készül fel az új évadra, a McLaren 2008 óta képtelen olyan autót adni neki, amivel vb-címet nyerhet. Már nem titok, hogy Lewis egyre inkább a mezőnyt uraló Red Bull felé kacsingat.
De térjünk vissza a jelenbe, Kanadába!
Legutóbb 2000-ben esett a Kanadai Nagydíjon, de akkor csak az utolsó hat-nyolc körben kezdett el szemetelni. A Gilles Villeneuve-pálya utoljára 1989-ben részesült olyan gazdagon az égi áldásból, mint vasárnap. Charlie Whiting elrendeli, hogy a biztonsági autó mögött rajtoljon a mezőny, ami jó döntésnek bizonyul. Húsz körön keresztül nagyjából minden a megszokott mederben folyik: Sebastian Vettel vezet a két Ferrari és két Mercedes előtt, mögöttük Kobajasi Kamui a Sauberral, a két Renault és Mark Webber, aki még az első körben visszaesett a 15. helyre, miután Hamilton az első kanyarban megforgatta. „Szerintem Lewis azt gondolta, a harmadik kanyarban leintik a versenyt” – szólt oda az ausztrál a mclarenesnek.
Hamilton rendkívül feszült, türelmetlen, akárcsak két hete, Monacóban volt. Vettel vezet, ő meg nincs sehol, mi lesz így a vb-címmel? Az angol mindent egy lapra feltéve rohamoz – pedig még csak a 7. körben járunk. Utoléri csapattársát, Buttont, felépíti az előzést, de Jenson ezen a napon nem olyan udvarias, mint szokott: hamar kihúz az első kanyar bevételéhez ideális ívre, a két McLaren összeér, és Hamilton versenyének már vége is. De az angol ezúttal sem mehet haza, a McLaren nem engedi. Ott kell maradnia, és miközben az újra szakadó eső miatt kényszerszünetet rendelnek el, neki kell szórakoztatnia a VIP-részlegről lehozott énekesnőt, Rihannát. Ez talán már tényleg egy kicsit sok a McLaren-pilótának, aki a világbajnoki címért szeretne küzdeni.
Button túl gyorsan megy a safety car mögött, ezért bokszutcán áthajtásos büntetést kap, de mire az esőszünet után újraindulhat a mezőny, már három kiálláson túlvan. Ráadásul az FIA csak a verseny vége után vizsgálja ki a Hamilton-ütközést.
A Ferrari berendeli Alonsót intermediate gumikért (vajon mit láthattak az olaszok a radaron?), a Mercedes ugyanezt teszi Rosberggel. Mindketten visszaesnek ? még nem tudják, de véglegesen. Helyettük az egyáltalán nem cserélő Kobajasi foglalja el a második helyet, Massa a harmadik a Ferrarival, majd a csetepatékból ügyesen kimaradó két Renault-pilóta, Heidfeld és Petrov várja a folytatást. Webber a hetedik, Alonso nyolcadik, Button tizedik.
Az új rajtra csak két órával később kerülhet sor, amikor az eső ismét alábbhagy, és megint csak a safety car felvezetésével. Amikor kiáll az AMG Mercedes, szinte mindenki – köztük Schumacher, Heidfeld és Button – hanyatt-homlok rohan be a depóba, friss intermediate gumikért. A pályán a versenyvonal kezd felszáradni, aki nem vált, lemarad. De a 37. körben újra bejön a biztonsági autó: Button egy vitatható helyzetben összeütközik Alonsóval, a McLaren defekttel és törött első szárnnyal bebiceg a bokszba, míg a Ferrari fennakad a magas rázókövön, nincs tovább. A versenybíróság ezt az ügyet is csak a leintés után vizsgálja ki alaposabban, így Buttonnak dupla teher van a lelkén.
De ezen a napon nem lehet kibillenteni a 2009-es világbajnokot a lelki egyensúlyából. Miután Kobajasi hibázik és egy körön belül két pozíciót is veszít, Michael Schumacher zseniális mozdulattal, a száraz ívet kihasználva egyszerre előzi meg a japánt és Massát, ezzel feljön a második helyre. Mark Webber és Jenson Button hamarosan követi a példáját, miközben Heidfeld hátulról megtorpedózza Kobajasit, a Renault-ról ennek következtében letörik az első légterelő, és a német a biztos pontszerzés helyett a kifutózónában köt ki, feladja.
Hat körrel a leintés előtt Vettel magabiztosan vezet, de a második helyre még bárki bejöhet. Webber addig-addig hajtja az idei első dobogós helyezésért hajtó Schumachert, amíg el nem fékezi magát a célegyenesre ráfordító sikánnál, úgy, hogy a mögötte érkező Button majdnem telibe trafálja a Red Bull hátulját. Button az utolsó öt körben sorozatban futja a leggyorsabb köröket és bizonyítja, hogy előzni sem felejtett el: elmegy Webber mellett, majd három körrel a leintés előtt Schumacher mellett is.
Vettel előnye két körrel a befutó előtt 1,6 másodpercre fogy. A német tudja: nem engedheti egy másodpercen belülre a mclarenest, mert akkor Jenson használhatja a DRS-t a hátsó egyenesben, amire a tudomány mai állása szerint nincs ellenszer. De Buttont nem lehet megállítani. Amikor már mindenki előretekerne egy fél kört, hogy lássa, lesz-e előzés az utolsó egyenesben, a világbajnok túl későn fékez, egy vizes foltra hajtva kicsúszik a pályáról. Ez éppen elég Buttonnak ahhoz, hogy átvegye a vezetést és megnyerje a versenyt. Négy óra, négy perc, 39.5 másodperc agónia után.
Michael Schumacher a két Red Bull mögött, negyedikként szeli át a célvonalat – nincs meg a hőn áhított dobogós helyezés. Felipe Massa, aki korábban egy előzés közben megcsúszott egy vízfolton és összetörte a Ferrari orrát, az utolsó fél kilométeren indít végső támadást Kobajasi hatodik helye ellen, és a célvonalnál 5 századdal megveri a Saubert. Több drámát már szinte képtelenség lenne elviselni – de még mindig fennáll a veszélye annak, hogy kizárják a győztest. Jenson Button visszafogottan ünnepel a dobogón, „Életem legnagyszerűbb győzelme”-nek nevezve a kanadai sikert.
Csak másfél órával a leintés után lélegezhet fel, amikor a stewardok hivatalosan is versenybalesetnek minősítik a Hamilton, illetve az Alonso elleni ütközést. Az angol megnyerte 10. F1-es versenyét, ezzel új reményt adva a McLarennek.
Idén már többször gondoltuk, le is írtuk, hogy az adott verseny izgalmait nehéz lesz felülmúlni. A Kanadai Nagydíj után már nem merünk semmi ilyesmit kijelenteni…
