A tavaly minden idők legfiatalabbjaként F1-bajnoki címet szerzett, idén pedig eddig ellenfél nélkül, toronymagasan vezető Sebastian Vettel a brit Daily Mailnek adott interjút, amelyben arról beszélt, hogyan látja az F1-es szerepét, sztárságát és általában az életét. A hamarosan 24. születésnapját ünneplő versenyző mondatai önmagukért beszélnek, kommentár nélkül is megállják a helyüket.
„Nem azzal kelek, hogy én vagyok a világbajnok. Csak a következő versenyre gondolok. Lehet, hogy megnyertem a bajnokságot, de ettől nincs semmi különös előnyöm. Az F1-ben ha lezárul egy év, minden újra nyílttá válik a legjobb csapatok között, a nulláról indulunk.”
„Nagyon jól tudom, hogy bármikor véget érhet a sikerszériám – leesek egy lépcsőn, eltöröm a lábam és vége. A legjobb dolog az 1-es rajtszámban, hogy azt senki nem veheti el tőlem. Erre büszke vagyok, legyen rossz napom vagy jó, már bizonyítottam magamnak, hogy képes vagyok nyerni.”
„Persze nagyon sok áldozatot kell hozni ahhoz, hogy valaki a legjobb lehessen. Emlékszem, hogy fiatalabb koromban a meleg napokon a többiek mind rohantak a strandra az iskola után, én pedig mentem haza, felpattantam a szobabiciklimre és két órán keresztül izzadtam. Én is imádtam volna az edzés helyett a strandra menni, de ez volt a helyzet. Ugyanez volt, amikor gokartozni jártam, egy csomó szülinapi buliról lemaradtam. Akkor nem nagyon örültem ennek, de azért nem veszítettem sokat, mert amint a pályán voltam, már boldog is voltam.”
„Nem hiszem, hogy az 1-es rajtszám megváltoztatott. Vannak dolgok, amiket már nem tehetek olyan szabadon, mint mások, de ma is gond nélkül elsétálhatok a moziba vagy amikor a kedvenc focicsapatomat, az Eintracht Frankfurtot nézem meg, én is a lelátóról nézem, nem a VIP-helyiségből. Persze vannak, akik fényképezni akarnak, de nem baj. Ezt el kell fogadni.”
„Sok szempontból az autóversenyzés is csak olyan, mint bármilyen más munka. Van egy kitűzött cél, amiért nagyon keményen kell dolgozni. Amikor aztán sikerül, az az ember életének legboldogabb napja. Utána viszont újabb kihívást keresünk. Szerintem ezért is nincs igazi barátság a pilóták között.”
„Tudom, régebben, a hetvenes években a versenyzők a családjaikkal közösen együtt jártak nyaralni, de változott a világ, ma már senki nincs ilyen szoros kapcsolatban. Minden csapat teljesen elszigetelt.”
„A munka mindent felemészt. Igazán nincs sok időm a barátnőmre, Hannára, amikor a pályán vagyok. Persze képzeljük el, milyen lenne, ha a barátnőnk egész nap ott ülne mellettünk az irodában – ott sem lenne rá időnk.”
„Gyakran mondják a német pilótákra, hogy nincs humoruk, és értem is, mire gondolnak az emberek, de én nagy rajongója vagyok a brit humornak és a brit zenének is. A Brian élete a Monty Pythontól és az Anglokák a kedvenceim. A With the Beatles egy minden tag által dedikált példányáért pedig 2500 fontot fizettem.”
„Van 500 bakelitlemezem. Amikor hazamegyek, nagyon szeretem végigbogarászni a borítókat, az adatokat. Szeretem feltenni a tűt a lemezre és hallani a sercegést, mielőtt elindul a zene. Leggyakrabban a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Bandet hallgatom (a Beatlestől). Ma is ugyanaz az ember vagyok, aki régen, nem vagyok isten. Csak egy hétköznapi srác vagyok.”
