Silverstone adott otthont a Forma-1 világbajnokság legelső versenyének 1950-ben, és kisebb-nagyobb szünetekkel azóta is visszatér bölcsőjébe a száguldó cirkusz. A northamptonshire-i pálya 1987 óta ad otthont rendszeresen a Brit Nagydíjnak, így lehetséges, hogy a Hungaroring hajszállal megelőzi a megszakítás nélkül minden évben F1-es futamot rendező helyszínek rangsorában.
Silverstone a világbajnokság harmadik leggyorsabb pályája, Spa-Francorchamps és Monza után. Keke Rosberg 1985-ben itt futotta azt az álomszerű edzéskört a Williams-Honda turbóval, amely 259 km/órás átlagsebességet eredményezett (a szemerkélő eső és egy lassú defekt ellenére!), és amely 2002-ig az F1 leggyorsabb edzéskörének számított. Azóta többször átépítették a northamptonshire-i ringet, de a derék angolok ügyeltek arra, hogy a pálya gyors jellege ne vesszen kárba.
A változatos sebességű és sugarú kanyarok miatt Silverstone-ban valamivel nagyobb leszorítóerőre állítják a szárnyakat, mint a belgiumi, illetve az olasz helyszínen. Technikai értelemben a fékek és a sebességváltó igénybevétele elhanyagolható. Annál nagyobb hangsúly esik az autó jó alapbeállítására (aerodinamikai egyensúly), az alvázmagasság növelésére, valamint a motorra, amely az 5,891 kilométeres kör 71 százalékában dolgozik teljes terhelés alatt, padlógázon. A Renault adatai szerint a motorban termelődő kipufogógázok hatszor olyan gyorsan mozognak az égéstérben, illetve a kipufogórendszerben, mint a kocsi külső sebessége.
Ezen a hétvégén éppen a kipufogókra irányul a legnagyobb figyelem, pontosabban a kipufogógáz-rávezetéses diffúzorra, amelynek használatát a Brit Nagydíjtól megtiltotta a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA). A tiltás várhatóan a listavezető Red Bullt, valamint a szezont egyedi kipufogórendszerrel kezdő Renault-t érinti leghátrányosabban. A többi csapat ugyanis az ő rendszerüket koppintotta le, kisebb-nagyobb sikerrel.
Adrian Newey, a Red Bull technikai igazgatója elismerte, hogy mivel az RB7-est eleve a gázrávezetéses alvázvégződés köré tervezték, a szerkezet betiltása (a Valenciában betiltott elektronikus motorvezérlés-állítás tilalmával karöltve) biztos, hogy vissza fogja vetni Vettel és Webber teljesítményét. A bikások mintegy fél másodperces lassulással számolnak körönként.
A McLarennél egyelőre nem tudják, mire számítsanak, de bizakodva várják sorsuk jobbra fordulását; míg a Ferrarinál egyértelműen optimisták. Stefano Domenicali, a vörösök csapatfőnöke Montrealban úgy nyilatkozott, hogy Silverstone-tól újra indul a világbajnokság, a Ferrari tehát egyértelműen az erőviszonyok kiegyenlítődésére számít.
A trükkös diffúzorok beszüntetése azonban önmagában még nem garancia a sikerre, a silverstone-i pálya kanyarjai ugyanis más-más autót kívánnának, ha valaki ideális kört szeretne futni. Az új vonalvezetés leggyorsabb kanyarja az új célegyenes (amit eddig „hátsó egyenesként” ismertünk) utáni második hajlat, a Farm, amelyet teligázon, 310 km/órával vesznek be az F1-esek. A legtempósabb igazi kanyar az új célegyenest követő Abbey, illetve a régi célegyenest lezáró Copse, ahol ötödik fokozatban, 290 km/órával fordulnak el a versenygépek. A pilótáknak itt 4,8 G-s oldalsó erőhatást kell elviselniük közel másfél másodpercig, ami rendkívül igénybe veszi a nyakizmokat. Egy F1-es kocsi ezekben a gyors hajlatokban a saját tömegénél két és félszer nagyobb (2,2 tonnás) leszorítóerőt termel!
A pilóták kedvenc szakasza azonban nem ez a két kanyar, hanem a gyors Maggotts, Becketts, Chapel kombináció, amely a Hangar-egyenesre vezet rá. Az ötödik fokozatban megkezdett és harmadikban befejezett kígyózás különleges ritmusérzéket követel meg, ezen a szakaszon sok időt lehet nyerni, vagy elveszteni. A Hangar-egyenes végén a legjobbak ismét elérik a 310 km/órát, de a Woodcote-tól (a régi célegyenes bejárati kanyarjától) kezdve egyszer sem csökken 195 km/óra alá a sebesség.
Miután Silverstone egy mezőn terül el (a terület világháború idején repülőtérként szolgált, innen ered a Hangar-egyenes neve), az erős oldalszél is nagyban befolyásolja a köridőket, főleg edzésen. Néhány évvel ezelőtt ennek kivédésére apró kiegészítő szárnyak sokaságát helyezték el az autókon, manapság viszont a szabályok nem engednek többet az első és hátsó légterelők oldalsó profiljának módosításánál.
A McLaren pilótái bemutatják a pályát
A Pirelli három futam kihagyása után Nagy-Britanniában újra csatasorba állítja a kemény (ezüst jelölésű) abroncsait, amelyekkel a szezon első öt versenyén is indult. Az olasz gyártó emellett a lágy (sárga) gumikat kínálja a csapatoknak a hétvégén. Szükség is lesz a kemény, tartós gumikra, ugyanis az érdes aszfalt – amely a pálya régi és új szakaszain ráadásul eltérő minőségű – erősen koptatja a fekete aranyat. Ennek ellenére általában két vagy három kerékcserére számíthatunk a versenyen, nem többre.
A Brit Nagydíj legeredményesebb versenyzői Jim Clark (aki öt hazai diadalából hármat aratott Silverstone-ban) és Alain Prost, egyformán öt britanniai győzelemmel. A britek nagy kedvence, Nigel Mansell négyszer nyert honfitársai előtt (ebből háromszor Silverstone-ban), nem véletlen, hogy az FIA idén is őt kérte fel, legyen a versenybírák segítője a vitatott helyzetek megítélésekor.
A maiak közül Michael Schumacher a legeredményesebb, három Brit Nagydíj-győzelemmel (köztük az emlékezetes 1998-as elsőséggel, amikor egy stop-and-go büntetés letöltése után a bokszutcában (!) szelte át a célvonalat). Rubens Barrichello, Fernando Alonso, Lewis Hamilton, Sebastian Vettel és Mark Webber egy-egy silverstone-i diadallal büszkélkedhet.
Az elmúlt két évben a Red Bull pilótái nyertek Silverstone-ban, ami kidomborítja, hogy ezen a tempós, technikás pályán mindig a legjobb aerodinamikai mutatókkal rendelkező autó a legesélyesebb a győzelemre. A gyártók közül a Ferrari a legeredményesebb, a maranellóiak 15-ször nyertek már Angliában (ebből tizenkétszer Silverstone-ban), megelőzve az összesen 14-szer nyerő McLarent, valamint a 10 diadallal rendelkező Williamst. A Renault saját csapattal kétszer (1983, 2006), motorgyártóként összesen tizenegyszer diadalmaskodott már az autósportok Mekkájában, 1991 és 1997 között megszakítás nélkül hétszer.
Tipikus brit, változékony időjárásra számíthatunk a hétvégén. Az előrejelzések szerint pénteken felhőszakadások bonyolíthatják majd a szabadedzéseket, a hőmérséklet maximuma 18 Celsius-fok lesz. Szombatra és vasárnapra csak kisebb záporokat jósolnak, a kvalifikáció idejére a hőmérséklet is 20 fok fölé emelkedhet, és a versenynapján is hasonló, napos-felhős idő várható.
Az FIA a montreali és a valenciai kísérlet után ezúttal újra csak egy DRS-zónát jelöl ki a pályán. A 700 méteres előzési zóna a 4-es kanyar (a Loop) kijáratától a 6-os kanyar (a Brooklands) féktávjáig tart majd. A felügyelőszervezet fontolgatta egy második, a Woodcote és a Copse közé eső zóna alkalmazását is, de ezt végül elvetették.
Az első szabadedzés pénteken 10 órától, a második 14 órától kerül megrendezésre (közép-európai idő szerint). Szombaton 11-kor indul az utolsó szabadedzés, az időmérőre 14 órától kerül sor. Az 52 körösre tervezett, 206,747 kilométeres Brit Nagydíj vasárnap délután kettőkor rajtol.
