A hétvégi Magyar Nagydíj lesz a 2006 óta használt 2,4 literes, V8-as erőforrások 100. versenye is, amelynek élettörténetéről a statisztikák megszállottja, a Mercedes GP készített érdekes összeállítást.
A hatodik Forma-1-es szezonjában futó erőforrás, amely 2013 végéig marad szolgálatban, máris színes élettörténettel rendelkezik. Első évadjában még semmiféle korlátozás nem vonatkozott a használatára. A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) azonban 2007-re előírta a homologizációt, ami azt jelenti, hogy a szezon előtt le kellett adni a motor fő paramétereit, az erőforrásokat leplombálták és csak nagyon szigorú ellenőrzés mellett lehetett hozzájuk nyúlni.
A motorfejlesztés „befagyasztása” 2007-ben és 2008-ban azt jelentette, hogy egy motornak két versenyhétvégét kellett kibírnia, ami a szombati edzésnapot, illetve a vasárnapi versenynapot takarta. Pénteken tehát még szabadon ki lehetett cserélni a hajtóművet, ha a mérnökök hibát sejtettek. A megengedett legnagyobb percenkénti fordulatszám 19 000 volt.
2009-ben jelentősen megváltozott a motorok felhasználási módja: egy pilóta egy szezonban nyolc erőforrást használhatott fel. Ha túllépte ezt a limitet, automatikusan 10 rajthelyes büntetésre számíthatott. Ezzel egy időben, a motorra eső terhelés csökkentése miatt a főtengely maximális fordulatszámát 18 000/percre csökkentették.
Újabb kihívást jelentett a mérnökök számára, hogy 2009-ben, majd 2011-ben az energia-visszanyerő KERS-rendszert is használhatják, amely körönként meghatározott ideig 82 lóerős pluszteljesítményt tesz lehetővé. A 2.4 literes, V8-as hengerelrendezésű motorok tömegét az FIA 95 kilogrammban rögzítette, hogy ezzel se lehessen trükközni. A motorok jelenleg 750 lóerős teljesítményre képesek.
De az F1 nem lenne F1, ha a mérnökök nem találtak volna kiskapukat a motorok megbuherálására. Az elmúlt két és fél év alatt a Renault, a Ferrari és a Mercedes többször is engedélyt kapott a motor megváltoztatására. A szabályok ezt akkor teszik lehetővé, ha az adott gyártó igazolhatóan költséghatékonyabb megoldást kíván beszerelni.
A Mercedesnek különösen bejöttek ezek a változtatások: 2006 óta az angliai Brixworthben készülő V8-asok 102427 versenykilométert futottak, ami az azóta megtett össztáv 89 százaléka. Míg öt évvel ezelőtt egy F1-es motor átlagos élettartama 1000 km volt, ma ez eléri a 2000 kilométert.
A McLaren, Brawn GP, Mercedes GP és Force India csapatok által használt Mercedes FO 108 típusú motorok eddig 99 versenyen 30 pole pozíciót, 25 leggyorsabb kört és 94 dobogós helyezést biztosítottak pilótáiknak. Legutóbbi győzelmét és leggyorsabb körét Lewis Hamilton (McLaren) szerezte múlt hétvégén, a Nürburgringen.
Érdekesség, hogy Jenson Button 2009-ben három versenyt (Bahrein, Spanyolország, Monaco) nyert meg ugyanazzal a Mercedes-motorral. A nyolchengerest később még a Német és a Magyar Nagydíj pénteki szabadedzésein is beszerelték a Brawn kocsijába, így összesen 2016 kilométert futott hibátlanul. Button mindemellett két pole pozíciót szerzett vele (Barcelona, Monte-Carlo) és a versenyek 72 százalékában az élen állt.
Ugyanabban az évben (2009) Lewis Hamilton McLaren-Mercedese lett az első F1-es versenyautó, amely a KERS hibrid segítségével győzött a Magyar Nagydíjon. Ezek után keresve sem találhattak volna illendőbb helyet a 100-as jubileum megünneplésére a Hungaroringnél!
