Csak két hétig tartott a nyári szünet 1991-ben a Forma-1-ben, de ez alatt annyi minden történt, hogy az talán külön könyvet érdemelne.
A McLaren kiválósága, Ayrton Senna négy győzelemmel kezdte a szezont, de Nigel Mansell a szezon közepén megszerzett három diadalával ledolgozta a hátrányát. A Williams angoljának Renault-motorja 825 lóerőt tudott, szemben a McLaren-Honda 845 lóerejével. De míg a Renault V10-es súlya 100 kiló alatt maradt, a japán V12-es 112 kilót nyomott a mérlegen, így a McLaren (nagyobb végsebessége ellenére) kénytelen volt trükközni, ahol csak tudott.
A Hungaroringre a piros-fehérek könnyített kasztnival érkeztek, a Honda pedig javított a motor vezethetőségén. De így is Senna zsenialitására volt szükség ahhoz, hogy hibátlanul versenyezve maga mögött tudja tartani Mansell és Riccardo Patrese fürgébb Williamsét. Senna úgy érkezett a Belga Nagydíjra, hogy megerősítette bajnoki vezető helyét, de nyernie kellett, hogy ne engedje a nyakára Mansellt.
A McLaren brazilja megszerezte a pole pozíciót (a hatodikat 1991-ben), megelőzve Alain Prostot (Ferrari), Nigel Mansellt (Williams-Renault) és csapattársa, Gerhard Berger McLarenjét. De az időmérő nagy szenzációját egy 22 éves német srác, Michael Schumacher jelentette, aki a 7. helyre kvalifikálta az elsőéves Jordan-Fordot, pedig előtte sohasem versenyzett Spa-Francorchamps-ban!
Schumacher nagyon érdekesen került be az F1-be. A Jordan eredeti pilótája, Bertrand Gachot még 1990 decemberében szóváltásba keveredett egy londoni taxissal, amit az F1-es pilóta úgy oldott meg, hogy gázspray-vel lefújta a taxisofőrt. De nem úszta meg ennyivel: a taxis feljelentette, így Gachot kénytelen volt egy hetet a brixtoni börtönben tölteni. Eddie Jordan pedig kénytelen volt leszerződtetni valakit a helyére. Menedzsere, Willi Weber ajánlotta be Schumachert, aki a csapatfőnök kérdésére, hogy protezsáltja versenyzett-e valaha Spában, szemrebbenés nélkül igennel válaszolt.
Valójában Michael akkor még életében nem járt Spában, de a Belga Nagydíj előtti kedden és szerdán, Silverstone-ban olyan remek köridőket repesztett a zöld kocsival, hogy Jordannek már csak egy kérése maradt: 100 000 márkát kért a pilótaülésért. Úgy tűnt, semmi nem lesz a gyors német bemutatkozásából, de végül a Mercedes akkori sportfőnöke kisegítette Weberéket. Jochen Neerpasch a Mercedes kasszájából leszurkolta a 100 000 márkát Schumacher szerepléséért, egyetlen versenyre.
Schumi magával vitte Spába a mountainbike-ját, és ment két kört csütörtökön, hogy megtanulja a pályát. A pénteki időmérő edzésen 8., a szombatin hetedik lett, héttized másodperccel megelőzve veterán csapattársát, Andrea de Cesarist.
Michael Schumacher a 7. helyről rajtolhatott első F1-es futamán
De a kerpeni titán versenye már az első kanyar után véget ért: Schumi nagy igyekezetében leégette a kuplungot. Senna megtartotta a vezetést, nyomában Prosttal, Mansell-lel, Nelson Piquet-vel (Benetton), Bergerrel és a gyengén rajtoló Jean Alesivel (Ferrari). Mansell a második körben megelőzte Prostot, majd a francia Ferrarija motorhiba miatt elfüstölt. Mansell Senna után vetette magát, de a brazil kitartott az első kerékcserékig. a Williams szerelői gyorsabbak voltak, így Mansell átvette a vezetést. Az egy kerékcserére játszó Alesi kezdte szorongatni a Williams angolját, és a 21. körben meg is előzte. A Renault-motor elektronikája akadozni kezdett, Nigel a következő körben végleg kiállt.
Miközben Alesit üldözte a vezetésért, Senna kocsijában is leállt a Honda motor, szintén a váltóelektronika hibája miatt. A brazil már majdnem félreállt, amikor talált egy működő fokozatot és újra tudott indulni. Mögötte óriási csata folyt a harmadik helyért Patrese, Piquet és De Cesaris között, aki a 11. rajthelyről zárkózott fel ötödiknek a remeklő Jordannel.
Jean Alesi 9 kört vezetett, de a Ferrari motorja nem bírta
A 31. fordulóban aztán Alesi Ferrari-motorja is rakoncátlankodni kezdett, így Senna ismét az élen találta magát. A brazil váltója továbbra is ki-kihagyott, a harmadik és ötödik fokozatot csak nagy nehézségek árán tudta kapcsolni. Ekkor óriási meglepetésre Andrea de Cesaris kezdte ostromolni a brazilt az első helyért, de ahányszor megközelítette, megugrott a motor hőfoka, ezért az olasz inkább visszavett a tempóból. Hiába, mert a 41. körben megadta magát a Ford V8-as.
Patrese kezdte támadni Sennát, de az olasz Williamsében is elromlott a váltóelektronika, így amikor Gerhard Berger megérkezett meg Ayrton mögé, a McLaren csapatfőnöke, Ron Dennis nyugalomra intette pilótáit. Ez lett a végeredmény: Senna úgy nyert, hogy szinte a markában hozta célba a váltót; Berger gondoskodott a kettős McLaren-győzelemről, Piquet és Roberto Moreno meg a Benetton-Ford 3. és 4. helyéről. A kopaszodó brazil, Moreno megfutotta a verseny leggyorsabb körét is, emlékezetessé téve utolsó versenyét a Benettonnal.
A következő futamon, Monzában már Michael Schumacher ült a helyén.
Az 1991-es Belga Nagydíj végeredménye
44 kör = 305,360 km
1. A. Senna (BRA) McLaren-Honda 1:27:17,669 óra
2. G. Berger (AUT) McLaren-Honda + 1,901 m.h.
3. N. Piquet (BRA) Benetton-Ford +32,176?
4. R. Moreno (BRA) Benetton-Ford + 37,310?
5. R. Patrese (ITA) Williams-Renault + 57,187?
6. M. Blundell (GB) Brabham-Yamaha + 1:40,035
