Sebastian Vettel és Mark Webber újabb kettős diadallal örvendeztette meg a Red Bullt Belgiumban. Ez volt az első RBR-dupla a május eleji Török Nagydíj óta. De amíg Isztambulban senki és semmi nem veszélyeztette a Red Bull-pilóták dominanciáját, a spái sikerben az égiek keze is vastagon benne volt. Adrian Newey, a Red Bull főkonstruktőre ugyanis átlépett egy határt, ami könnyen gumidefekthez, nagy tempónál akár súlyos balesethez is vezethetett volna.
A Red Bull technikai igazgatója arról híres, hogy a határokat feszegeti – ennek köszönhetően nyert eddig hét világbajnoki címet a Williams, a McLaren és a Red Bull színeiben. Belgiumban azonban túllőtt a célon, amikor az első kerekek széttartását nagyobbra (maximum négy fok helyett 4,2 fokra) állíttatta be, mint amit a Pirelli gumimérnökei javasoltak. Newey ezúttal a biztonságot is a sebesség alá rendelte, amit az F1-es mérnökök 99 százaléka nem merne megengedni magának.
A Pirelli minden edzés után begyűjti a gumikat az F1-es csapatoktól, hogy megvizsgálják, milyen állapotban vannak. Spában is így tettek az olaszok, és szombaton, késő délután jelezték a Red Bullnak, hogy véleményük szerint túlságosan elhasználódtak a kvalifikáció végén használt lágy abroncsaik. A Red Bull stabilabb útfekvést, jobb kanyarvételt akart elérni az eltartási szög nagyobbításával. A Pirelli viszont ? érthetően ? nem akart magyarázkodni egy esetleges defekt miatt, és pláne nem akart olyan helyzetbe kerülni, mint a Michelin 2005-ben, amikor a francia gyártó gumijai gyakorlatilag versenyzésre alkalmatlannak bizonyultak Indianapolisban.
A francorchamps-i pálya tele van tempós, sodrós kanyarokkal (Eau Rouge, Les Combes, Pouhon, Blanchimont), amelyekben a gumik a szokásosnál nagyobb oldalirányú terhelésnek vannak kitéve. A nagy forgási sebesség és az eltérő irányú oldalerők miatt az abroncson belül változó mértékben termelődik a hő, ami változó kopás i értékekhez, ezáltal egyenetlen tapadáshoz vezet. Mindez együtt a legjobb recept egy kiadós durrdefektre, amire eddig (Nico Rosberg szombat délelőtti defektjét leszámítva) nem volt még példa idén.
A Red Bull – Newey vezetésével – szombat késő délutántól vasárnap délelőttig szinte folyamatosan egyeztetett a Pirelli mérnökeivel. Az angol főmérnök azt javasolta, hogy az olaszok engedjék meg a gumik keményebbre fújását, vagy a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) versenyigazgatója, Charlie Whiting engedje meg az időmérőn használt gumik kicserélését. Miután mindkét féltől nemleges választ kapott (utóbbihoz Whitingnak az összes többi istálló beleegyezését is meg kellett volna szereznie), nem maradt más, mint hogy szétizgulja magát vasárnap, a versenyen.
Mark Webbernek a harmadik, Sebastian Vettelnek az ötödik kör végéig tartottak ki a használt gumik (sőt, Vettel a második garnitúrán is hólyagosodásra panaszkodott, már négy kör megtétele után), de a Red Bullnak valami csoda (meg az első szárny átállítása) folytán sikerült kontrollálnia a problémát. A kettős győzelem azt mutatja, hogy megérte kockáztatni, de a kérdés továbbra is ott motoszkál mindenkiben: mi lett volna, ha Vettel, vagy Webber – utóbbi mondjuk Fernando Alonso bevállalós megelőzése közben, az Eau Rouge szegélykövein átrongyolva – defektet kap és a korlátnak csapódik?
Ennek a
következményeit talán még egy Adrian Newey-kaliberű, igen nagyra tartott mérnök sem lett volna képes elviselni.
A Belga Nagydíj hű maradt az idei F1-es szezonhoz: változatos csatákat, az első 18 körben nyolc vezető pilótát, sok előzést és összességében remek versenyt láthattunk. Jenson Button az eltaktikázott kvalifikáció után csak a 13. helyről vághatott neki a futamnak, de az angol elszántan, remek stratégiával versenyezve felverekedte magát a dobogóra. Idén eddig 39 pozíciót fogott a versenyeken, amit Spában 45-re növelt, ezzel ő előzött legtöbbet (élesben) a szezonban. Pedig a McLaren már az első kanyarban megsérült, amikor a Paul di Resta Force Indiájáról lerepülő első szárny eltalálta az MP4-26 elejét, letörve az egyik visszapillantó tükröt és megrongálva a hátsó szárny oldalsó határolólapját.
Button mellett Michael Schumacher volt a verseny másik nagy partizánja. Az F1-es fennállása 20. évfordulóját ünneplő kerpeni gólem az időmérő edzés legelső áldozata lett, amikor a Mercedes jobb hátsó kereke önállósította magát; de a stuttgartiak vasárnapra összekapták magukat, és szégyenükben a mezőny egyik leggyorsabb, legmegbízhatóbb autóját állították ki Schumi számára.
Michael pedig – akinek felesége, Corinna, Gina lánya, Mick fia, valamint apja, Rolf és egykori felfedezője, Gerhard Noack is szétizgulta magát a Mercedes VIP-részlegében – csak tette a dolgát, ahogy fénykorában szokta. Az első körben kilenc pozíciót fogott, a másodikban további kettőt, így máris a 11. helyen autózott. Három kerékcseréjét tökéletesen időzítette a csapat, és mivel a kvalifikáción egy árva garnitúra gumit sem koptatott el, két körrel a leintés előtt, friss lágy abroncsain még meg tudta előzni a csapattársát is az ötödik helyért. Ennél többet csak a mesében lehet kívánni a Jótündértől egy jubileumi futamra.
De Nico Rosbergnek sem kellett pironkodnia a hatodik hely miatt, a futam elején ugyanis kétszer is vezette a mezőnyt, az áprilisi Kínai Nagydíj óta először! A Mercedesnél mindenki tudta, hogy a Spából elhozott 18 pont a csapat eddigi legjobb eredménye, és különben sincsenek még egy szinten a győzelmekért csatázó Red Bullokkal, Ferrarikkal, McLarenekkel.
A hétvége másik, sokat vitatott sztoriját ismét Lewis Hamilton szolgáltatta. A McLaren forróvérű angolja már a kvalifikáció középső szakaszának végén csetepatéba keveredett, amikor a williamses Pastor Maldonado ráhúzott, vagy éppen Lewis húzta rá a kormányt a venezuelai újoncra.
Hogy melyik kakas kezdte, ki volt ludas a karambolban, azt ki-ki eldöntheti pártállása szerint. De nem lesz egyszerű, elég csak arra utalnunk, hogy a háromszoros világbajnok, Niki Lauda, illetve a BBC kommentátori székében ülő David Coulthard homlokegyenest másképp látta az esetet (Lauda inkább Maldonadónak, Coulthard Hamiltonnak adott igazat). A versenybírák – köztük az 1992-es világbajnok Nigel Mansell-lel, aki, ugyebár angol – mindenesetre érdekes döntést hoztak: Maldonadót öt rajthelyes büntetéssel sújtották, míg Hamilton megúszta egy figyelmeztetéssel. Egy olyannal, amilyet idén már Isztambulban és Monacóban is kapott, amiből világosan látszik, hogy az F1-ben nem követik a precedenselvű angolszász joggyakorlatot. Vagyis, attól, hogy valakinek priusza van, még simán megúszhatja mások veszélyeztetését büntetlenül.
Hamiltont végül maga a sors büntette, méghozzá a versenyen. A 14. körben Lewis Kobajasi Kamuit előzte meg a végtelen Kemmel-egyenesben, de amikor megszokásból a pálya közepéről a bal szélére húzódott, hogy könnyebben ráfordulhasson a Les Combes kanyarra, meglepve érzékelte, hogy „valaki megütött hátulról”. Kobajasi volt az, aki nem tett egyebet, mint egyenesen tartotta a Saubert.
Hamilton ezen a hétvégén a zsebében felejthette a térlátását, mert ahogy szombaton Maldonado Williamsét, most Kobajasi Sauberjét sem látta (vagy nem akarta meglátni). Hamilton nagy erővel, frontálisan ütközött az acélkorlátnak, de kisebb agyrázkódáson kívül nem lett más baja. Miután kiszállt, azt mondta a BBC riporterének, fogalma sincs, mi történt, de „vannak pilóták odakint a pályán, akik elég érdekesen vezetnek”.
Miután lehiggadt és visszanézte az esetet videón, Lewisnak is be kellett látnia, hogy ő hibázott. „Rájöttem, hogy 100 százalékban az én hibám volt. Nem hagytam elég helyet Kobajasinak, azt hittem, már magam mögött hagytam” – vallotta be töredelmesen a Twitteren. „Bocsánatot kérek Kamuitól és a csapatomtól. A csapat sokkal jobbat érdemelne tőlem” – tette hozzá egy későbbi bejegyzésben.
Azzal, hogy Hamilton elismerte: hibázott (ahogy a Monacói Nagydíj után is tette), morálisan egyenesbe hozta a történteket. Azt viszont, hogy idén már nem először hagyta cserben a McLarent, amely rengeteg pénzt és energiát fektetett bele az angol világbajnoki ábrándjainak támogatásába, nem lesz könnyű helyrehozni, idén legalábbis már nem.
Azt mondják, az élet a legnagyobb rendező. Ha ez igaz, Spában mindent elrendezett: a szombaton okkal-ok nélkül megbüntetett Pastor Maldonado megszerezte élete első F1-es pontját (tizedik lett), míg Lewis Hamilton üres kézzel távozott Belgiumból. Vigasz lehet a Hamilton-rajongók számára, hogy ennél már csak jobb jöhet, hiszen a kedvencük egészen biztosan nem felejtett el F1-es autót vezetni…
