Jackie Stewart vesszőparipája a Forma-1-es biztonság, a korábbi háromszoros világbajnok szerint mindig van mit tenni ezen a területen. Stewart Dan Wheldon tragédiája kapcsán is megszólalt, a biztonság élharcosa szerint az F1-nek is nagyon komolyan kell vennie az ügyet, megelőzendő bármilyen további tragédiát. „Két hét telt el a baleset óta, ennyi idő elég volt ahhoz, hogy kicsit lenyugodjanak a kedélyek” – nyilatkozta Stewart.
„Ettől függetlenül nagyon komolyan meg kell vizsgálni, mi történt, mert bármikor megtörténhet újra. A kerekek összeérése a legnagyobb kihívás, jó lenne, ha ki tudnánk találni valamit arra, hogy egy autó eleje ne érhessen hozzá egy másik hátuljához. Hogy őszinte legyek, az elmúlt két évben több ütközést láthattunk, mint korábban bármikor, és ez nagy probléma.”
„Nem csak Webber tavalyi, valenciai ütközésére gondolok. Vannak emberek, akik természetesnek vesznek dolgokat, talán sérthetetlennek érzik magukat és megragadnak minden esélyt. Ami történt, talán felébreszti őket: hatalmas a kockázat, amikor valaki közel megy ellenfeléhez, ha az irányt változtat, a halál csókja lehet.”
„Wheldon tragédiája sok versenyző szemét felnyithatta azzal kapcsolatban, hogy a nyitott formaautózás mennyire veszélyes. Rengeteg autó emelkedett a levegőbe pusztán a sebesség miatt, lehetnek bármilyen biztonságos tankjaink, a robbanás ilyenkor elképzelhető. És ez bárkivel megtörténhet, úgyhogy most mindenkinek illene megállnia kicsit és elgondolkoznia azon, hogy mi lehet a következő lépés.”
„Túl sokan gondolják, hogy egy kis ütközés nem nagy ügy. Pedig az, mert centimétereken múlhat, hogy az erőhatások miatt az egyik kerék jobbra, a másik balra indul el és esetleg eltalálja valakinek a fejét, ahogy az Henry Surteesszel is történt. Az eredeti balesethez nem volt köze, mégsem volt esélye a repülő törmelékkel szemben. Nem takarózhatunk azzal, hogy átlagosan milyen kevés nagy baleset történik.”
„Úgy gondolom, hogy a pilótáknak nagyobb beleszólási lehetőséget kellene biztosítani a biztonsággal kapcsolatos döntésekbe. Ők azok, akik kimennek a pályára és kockáztatják az életüket. Ha pedig egyszer a levegőbe emelkednek, onnan már nem rajtuk múlik, hogy mi történik, akármennyire is tisztában vannak egyébként saját és autóik határaival.”
