Ezért szeretik a cirkuszkedvelők ezt a porondot. Itt lehet imádni, és imádkozni a kedvencekért, akik két kiló fölött esőfüggönyben is pár G-vel a nyakukon próbálnak a legjobbak lenni. A pálya egésze őriz valamit a libabőröztető, emberközeli sebességmámorból, nem egy Tilke féle 24 méter széles szörnyszülött, ahol szinte elvesznek az autók a hatalmas aszfaltteknőben. Spa igazi emeletes-habos torta a mezei nézők számára, aminek tetején íncsiklandó cseresznyeként ül a kanyarok királya. Az Eau Rouge.
Ma a V8-as motorok utolsó évében padlógázzal teljesíthető, persze ez cseppet sem von le a veszéllyel felturbózott élvezeti értékből. Legalábbis a pilóták nyilatkozataiból ez szűrhető le. „A bal után vakon fordulsz be jobbra, mert egy pillanatra köd ereszkedik a szemedre, elveszíted a látásod. A kanyar túl szűk ahhoz a sebességhez, amelyekre a mi autóink képesek, de mivel a kijáratnál a pálya hegynek felfelé folytatódik, az autók képesek ezzel a hatalmas sebességgel is az úton maradni. Egyszerűen csak kapaszkodsz a kormányba, és reménykedsz abban, hogy minden rendben lesz. Harc a túlélésért. Fantasztikus!” -Jacques Villeneuve
„Őrületes erők hatnak rád, és lefelé rángatnak, amint haladsz a lejtőn. Abban a kanyarban olyan vagy, mint egy ágyúgolyó. Olyan hihetetlen erők érvényesülnek, hogy az autók kitörnek, a kerekek részben felemelkednek az aszfaltról.” -Gerhard Berger
„Ez a színtiszta szenvedély. Nincsenek szavak, amelyekkel leírható ez az érzés.” -Michael Schumacher
Ma már nem jellemző, de pár éve még brutális erejű balesetek helyszíne volt a híres kanyarkombináció, az itt elszálló versenyautók nagy részét kiskanállal kellett összekaparni. Villeneuve 1999-ben tapasztalta meg, milyen itt gumifalba csapódni.
Csapattársa Ricardo Zonta még rosszabbul járt, az autóról tulajdonképpen minden mozdítható alkatrész leszakadt. A sereghajtó csapatnál bohóckodó pilóták állítólag fogadást kötöttek, hogy az akkor némileg átépített kanyart ki tudja padlógázon bevenni. BÁRhogy is volt, az eredmény magáért beszél. Egyiküknek sem sikerült.
Igaz, Villeneuve már tudta milyen érzés, hiszen 1998-ban már bemutatta ugyanezt.
Viszont aki tényleg versenyez, az elképesztő manővereket vihet itt véghez, főleg ha a tehetség mellett megvan a kellő rámenős vakmerőség. Raikkonenre illik a leírás, neki többször is sikerült itt előzni, mindkét alkalommal Michael Schumachert fűzte be. A 2004-es első eset.
Ez pedig a tavalyi előzés, Kimi parádésan oldotta meg a helyzetet.
A lista korántsem teljes, ha tudsz olyan az Eau Rouge-hoz köthető történést, amit érdemes megosztani, várjuk a hozzászólásod!
