Miután Michael Schumacher 2012 végén végleg elhagyta a Forma-1-et, a hétszeres világbajnok legendáról csak hébe-hóba hallhattunk, nem járt a futamokra, inkább a családjával élvezte a jól megérdemelt pihenést.
Sajnos csak egy év jutott neki ebből, ugyanis tavaly december 29-én szörnyű balesetet szenvedett. A legenda immár 100 napja kórházban, magatehetetlenül.
Az első hírek azon a vasárnapon arról szóltak, hogy Schumacher balesetet szenvedett a franciaországi Méribelben, ahol fiával, Mickkel síelt, nagyot esett, kórházba vitték, de magánál volt, beszélt.
Néhány óra múlva azonban már világosabb, pontosabban sokkal sötétebb volta kép: kiderült, hogy a 45 éves expilóta igen súlyos, életveszélyes agysérüléseket szenvedett, a grenoble-i egyetemi kórházban élet és halál között lebeg. Ezt az ottani orvosok is megerősítették a másnap délelőtti sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy sisak nélkül nem is élhette volna túl a bukást.
Schumacheren egymás után két életmentő műtétet is végrehajtottak, de a válságos állapot még napokig húzódott, a január 4-ei születésnapján a kórház előtt szorító Ferrari-szurkolók is úgy sejthették, hogy az ünneplés egyben a búcsú is lehet.
Természetesen óriási érdeklődés irányult a német szupersztárra, volt olyan újságíró, aki magát papnak álcázva akart bejutni hozzá, és a kórházi dolgozók is szivárogtathattak, így Schumi kórlapját zárolták, és csak az őt közvetlenül ellátó személyzet férhetett hozzá.
Bár a család – a feleség, Corinna, a gyerekek, Mick és Gina-Maria, az öcs, Ralf és az apa Rolf – naponta reggeltől estig vele voltak, hivatalos hírek jó két hétig nem érkeztek, csak annyit lehetett tudni, hogy Schumacher állapot kritikus, mesterséges kómában van.
Míg az F1-es állapotát illetően teljes volt a csend, a helyi hatóságok azért tették a dolgukat, az abbeville-i ügyészség megvizsgálta a baleset körülményeit – a sisakkamerás felvételek is felhasználva -, és megállapították, hogy Schumacher egy két kijelölt pálya közti szakaszra tévedt, ahol a viszonylag alacsony sebessége ellenére egy szikla megdobta, majd 10 méterrel arrébb egy másik sziklára érkezett fejjel.
Felelős nem volt, a pálya üzemeltetői az előírásoknak megfelelően jelölték a szakaszokat, és Schumacher sem követett el semmi őrültséget, egyszerűen egy nagyon szerencsétlen balesetről volt szó.
Január végén érkeztek az első pozitív hírek arról, hogy a Schumi állapota annyira stabilizálódott, hogy orvosai megszüntették a mesterséges altatást, elindult az ébresztési fázis, a biztató információk azonban az idő múlásával egyre negatívabb fénybe kerültek, ugyanis az ébredés nem történt meg, a múló idő pedig egyre rontotta a kilátásokat.
Február és március nagy része az egyre aggasztóbb várakozással telt el, úgy tűnt, hogy már csak a család reménykedik a felépülésben, miközben Schumi a szó szoros és átvitt értelmében is egyre fogy, és ha nem lesz változás, hetekben, hónapokban, legjobb esetben néhány évben mérhető az élete, az is kómában, teljesen magatehetetlenül.
Schumit a család mellett régi munkatársai, barátai is látogatták azért, Felipe Massa, Jean Todt, Ross Brawn is ébresztgette az egykori ferrarist, még régi, versenyeken rögzített rádióbeszélgetések lejátszásával is igyekeztek stimulálni.
Jó hírek végül a múlt héten érkeztek, a korábbi „biztató jelek”, „még mindig reménykedünk” jellegű közlemények helyett megfoghatóan pozitív üzenet érkezett a családtól arról, hogy Schumacher „időnként az éberség és a tudatosság jeleit mutatja”, azaz kezd magához térni.
Az elmúlt napokban német források ezt újra és újra megerősítették, úgy tudni, hogy a legenda immár érdemben reagál a hangokra és képes a szemkontaktusra is.
Az öntudat – egyelőre részlges – visszanyerése hatalmas lépés, ez már tényleg a felépülés első lépcsője, persze azt sajnos nem tudni előre, milyen szinten térhet majd vissza a régi Schumi és hogy a folyamat meddig tart majd. Hónapokban, években kell gondolkodni.
