Egyre egyértelműbb az elhidegülés a Mercedes két pilótája, Lewis Hamilton és Nico Rosberg között. Kettejük közül az angol az, aki látványosan próbálja semmibe venni Rosberget, a német diplomatikusabban kezeli a helyzetet.
Hamiltont a monacói hétvégén folyamatos kiborulások jellemezték: az időmérő után – és ezt Niki Lauda is megerősítette – nem fogadta el teljesen Nico Rosberg bocsánatkérését a véletlen vagy szándékos rontás miatt, holott csapattársa elegánsan szemet hunyt afölött, hogy a Spanyol Nagydíjon – a csapat utasítása ellenére – Hamilton felcsavart motorral tartotta maga mögött Rosberget. Lauda szerint a német tartotta magát a csapat kéréséhez, és a kisebb teljesítményt adó beállítással próbálkozott Hamilton ellen, aki ezért utólag bocsánatot kért.
Hamilton a versenyen azért akadt ki, mert szerinte a Mercedes rögtön akkor behívhatta volna a bokszba, amikor Adrian Sutil balesetet szenvedett, ez lett volna az egyetlen esélye az előzésre. „Ez az én véleményem, hogy behívhattak volna” – finomított Hamilton a verseny után, a versenymérnökének még azt morogta, hogy „tudtam, hogy nem fogtok kihívni.”
„Amikor a McLarennél voltam, ott két stratéga dolgozott, az enyém az én sikeremért, a másik a csapattársamért dolgozott. Itt a Mercedesnél azonban egy kézben van a dolog, és ő ugyan hihetetlen munkát végez, de ebben a szerepkörben mindkettőnkre figyelnie kell. Elsőbbséget pedig az élvez, aki elöl van.”
Hamilton láthatóan kerülte Rosberget az eredményhirdetés alatt, és később sem titkolta, hogy órákig nem beszélt csapattársával a leintés után. „Semmi szükség arra, hogy beszéljünk. Arra sincs, hogy barátok legyünk. Ahogy én látom, nem barátok, hanem kollégák vagyunk, közösen dolgozunk azon, hogy a lehető legtöbb kettős győzelmet szállítsuk a csapatnak.”
Rosberg tapintatosabban közelíti meg a kérdést, amelynek oka részben az, hogy pontosan tudja, Hamilton érzékeny személyiség. „Nagyon régóta ismerjük egymást, és a kapcsolatunkban mindig is voltak összezördülések. De leülünk, megbeszéljük ezeket, és továbblépünk. A mai győzelem fontos volt, mert Lewis zsinórban négy győzelmével lendületbe került, fontos volt, hogy megtörjem.”
„Én is olvasom a sajtóban, hogy Lewis állítólag miket mond rólam, de ezeknek nem tulajdonítok nagy jelentőséget. Egy-két részletet könnyű kiragadni a környezetéből, és én sok dologról tudom, hogy Lewis olyat nem mondana a sajtónak. Maximum nekem, négyszemközt. Úgyhogy nem kommentálom ezeket a dolgokat, és úgy érzem, amúgy jól dolgozunk együtt.”
