70-90 százalék – átlagosan ennyivel több ember sérül meg közlekedési balesetben a többnyire száraz július és augusztus hónapokban, mint az általában nedves, borongós, vagy akár havas januárban a statisztikák szerint.
Forgalom és figyelmetlenség
Két egyszerű okra vezethető vissza a balesetek évről évre visszatérő megugrása. Bár az év ezen szakaszában a legjobbak a látási és útviszonyok, nyáron jelentősen megugrik a forgalom. Annak ellenére, hogy nincs iskolaszezon, és a munkahelyekre is ekkor járnak be a legkevesebben, viszont kisebb-nagyobb utazásokra indul gyakorlatilag minden autóval rendelkező, szabadságon lévő család. Sőt, az országon átmenő forgalom is jelentősen növekszik ebben az időszakban.
Az útkezelők adatai szerint a Balatonhoz, illetve Horvátországba vezető M7-es autópálya terhelése a két fő nyári hónapban átlagosan 50 százalékkal emelkedik. De nem csak a magyar autósok növelik a forgalmat, jelentős a külföldről biztos helyismeret nélkül beautózó turisták száma, és az országon jellemzően csütörtök délután és hétfőn este átvonuló vendégmunkások tömege is számottevő.
Természetesen mi magyarok is igyekszünk külföldre eljutni az autónkkal, ahol mi igazodunk ki nehezebben az ismeretlen utakon, ami szintén balesetnövelő tényező. Sajnos ilyenkor nem csak a forgalom, vagy az idegen környezet okoz kellemetlenségeket a sofőröknek, nyáron ők maguk is több hibát vétenek, amelyek egy része megelőzhető, vagy egy jó casco-val a család anyagi helyzete biztosítható.
Nyaraláskor a sofőrök figyelmetlensége különösen sok balesetet okoz, amiért részben ők, részben a körülmények okolhatók. Meglepő, de ilyenkor képesek elfeledkezni a tetőre szerelt kerékpárról, amivel mélygarázsba hajtanak, vagy a mögöttük haladók elöl eltakarni saját féklámpájukat a kocsi farára szerelt bringákkal. Ezeknél tipikusabb balesetokozó a hosszú utakon jellemző fáradtság, a nyári hőség, vagy éppen a sofőr körül jókedvűen a nyaralásra hangolódó családtagok.Olyan banálisnak tűnő tényezők is okozói nem ritkán balesetnek, mint az autóba repült rovar kergetése, esetleg csípése, vagy az idegen városban a navigáció menet közbeni állítgatása.
Mi tudunk tenni a biztonságunk érdekében?
Két rendkívül fontos dolgot. Egyrészt tegyük rendbe a hosszú útra készülő járművet, és – bármily furcsán is hangzik – magunkat is, hiszen a monoton, órákon át tartó vezetés különösen igénybe veszi a sofőrt. Másrészt kössünk megfelelő casco-t a járműre és utasbiztosítást a családra.
A jogosítvánnyal rendelkező autósok számára evidencia kell, hogy legyen hosszú út előtt a guminyomás (pótkerék is), a lámpák, a folyadékok ellenőrzése az adott esetben a tetőre, vagy a jármű hátuljára szerelt csomagok, kerékpárok mellett. Klímás autókban a megfelelő hűtés is fontos, az egyre kevesebb légkondi nélküli kocsiban pedig különösen fontos a gyakoribb megállás, és a több hűsítő folyadék fogyasztása.
De hiába teszünk meg mi magunk mindent a nyaralásra készülő családtagjaink biztonsága érdekében, bármikor becsúszhat egy hiba, márpedig sajáthibás károkozásnál csak egy jó, kötelezően a lopásra is kiterjesztett casco, valamint a családtagokat védő utasbiztosítás a garancia arra, hogy a bajból a lehető legjobban jöjjünk ki.