A Caterham és a Marussia a múlt héten csődbe ment, az Amerikai Nagydíjon csak 18 autóból álló mezőny vesz majd részt. A Forma-1 krízise immár nem csak lehetőség, hanem nagyon is valóságos.
Az F1 uraként emlegetett Bernie Ecclestone pénteken 14 autós mezőnnyel riogatott 2015-re: „14-re csökkenhet a mezőny, ha két csapat még kidől, ez lesz a vége. Nem tudom megjósolni, hogy mi lesz. De ha megvan a 18 autó, akkor nincs tragédia.”
A kérdésre, hogy kellenek-e a kiscsapatok, így felelt: „Kellenek, feltéve hogy képesek normálisan teljesíteni és nem koldusként kóvályognak a paddockban.”
Bár a többség szerint a Forma-1 bevételeinek végtelenül egyenlőtlen elosztása a problémák gyökere, Ecclestone az új fejlesztésű, igen drága turbós V6-os hibrid erőforrásokra mutogat: „Változtatni kell a szabályokon! Dobjuk ki ezeket a motorokat, egyszerűen semmit nem tesznek hozzá az egészhez! Ezek nem Forma-1-es motorok.”
A Forma-1-es csapatvezetők szokásos pénteki sajtótájékoztatóján is a sportág válsága volt a téma, a Lotus tulajdonos-főnöke, Gerard Lopez világosan összefoglalta a kis- és középcsapatokat sújtó problémákat.
„Itt az idő, hogy világosan beszéljünk! Először is: a pénzek elosztása teljesen rossz. Hogy mekkora az elosztott összeg, az lehet vita tárgya, de ha egyes csapatok többet kapnak csak a részvételért, mint amennyiből más csapatok egész évben versenyeznek, akkor a teljes rendszer rossz” – utalt arra, hogy a Ferrari nagyjából 100, míg a Red Bull, a McLaren és a Mercedes 20-50 millió dollár közötti fix összeget kap már az eredményekért járó pénzdíj előtt.
„Arra is mindig van valami kifogás, hogy miért ne vezessünk be költségplafont, és egyes területeken tényleg nem is lenne szükség ilyesmire, viszont más területeken nagyon is indokolt lenne. Még egyszer: most már cselekedni kell.”
„Nagyon furcsa egy sport a Forma-1, ugyanis általában mondunk valamit, aztán az ellenkezőjét csináljuk. Mondok egy példát: a költségek csökkentéséről beszéltünk, ugyanakkor bevezettük az új motorokat. Műszaki szempontból nagyszerűek az új erőforrások, de a költségeiket a csapatokra terhelték, nekünk például 50-60 millió dollárunkba került idén. Márpedig ez nem költségcsökkentés, hanem pénzszórás.”
„Szóval pont a rossz lépéseket tesszük, itt van például a következő téma, a motorfejlesztés befagyasztásának eltörlése, ami aztán mindenkit további fejlesztésre és költekezésre kényszerít majd.”
Lopez általánosságban is megkérdőjelezte a Forma-1-es részvétel költségeit, kiemelte, hogy a GP2 és az F1 költségei között ésszerűtlenül nagy a különbség.
„Ha egy GP2-es autóval körbemegyünk ezen a pályán, nem lesz nevetséges az eredmény, 4-5-6 másodperccel lassabb, mint az F1-es. Egy GP2-es csapat nagyjából 4 millió euróba fáj egy teljes idényben. Tényleg annyival jobb az F1, tényleg 300 millió eurót kell költeni arra, hogy 6 másodperccel gyorsabbak legyünk? Nem, nekem ezt senki ne próbálja beadni! Nevetséges, hogy ennyit kell költeni ilyen kis különbségre – ha ez tényleg így van, akkor mi vagyunk a világ legrosszabb üzletemberei.”
Bernie Ecclestone és a nagycsapatok szokásos érve az, hogy csak az vegyen részt a Forma-1-ben, akinek telik rá, vagy mindenki csak annyit költsön, amennyi belefér. Lopez úgy véli, ez hamis nézőpont, ugyanis a kisebb csapatok kényszerhelyzetben vannak.
„Elég jó elképzelésem van arról, hogy a Caterhamnek és a Marussiának mennyibe kerültek idén az új motorok, biztosan állíthatom, hogy ennek kifizetése után már nem sok maradt a kasszában. Nem igazán volt választásuk. A minimális versenyképességhez is el kell költeni egy bizonyos összeget. Van egy minimális összeg, ami a Forma-1-hez kell, de ez az összeg már kicsinált két csapatot.”
„Szóval azonnali lépésre van szükség a bevételek elosztása és a kiadások korlátozása terén, mert ezek hiánya is azonnali következménnyel járt az elmúlt pár hétben, két csapat összeomlott!”
A világbajnok Mercedes főnöke, Toto Wolff a másik oldalról azzal érvelt, hogy az esetleges költségplafon ellenőrzése lehetetlen.
„Rendben, ha költségplafonról van szó, akkor hogyan csináljuk? Mennyi legyen a plafon? Helyezzük alacsonyra és ezzel tegyük feleslegessé a nagycsapatok dolgozóinak kétharmadát? Ez is egy szempont!”
„A másik, hogy hogyan ellenőrizzük? Azért nem vezettük be eddig sem, mert egyszerűen lehetetlen. Nézzük például a Ferrarit, ott komoly gondok lennének az átláthatósággal: ha egy cégen belül gyártanak utcai autókat, erőforrásokat és a GT-ktől kezdve az F1-esekig mindenféle versenyautókat, akkor hogyan működhetne a költségplafon?”
