Minden F1 rajongó ismeri a hetvenes évek sztárját, a radikális, forradalmi megoldást alkalmazó Tyrrell P34-est, de a híres konstrukciónak is akadnak titkai.
A Tyrrell P34-esről röviden
A P34-es Derek Gardner angol mérnök fejéből pattant ki, aki elsősorban gázturbinás versenygépekhez szánta ötletét. A leszálló ágban lévő skót csapatnak kellett az újítás, és hiába húzódozott az ötlettől Ken Tyrrell, végül 1975-re zöld utat kapott a Project 34 kódnév alatt futó fejlesztés.
A megoldás előnye hogy a mechanikai tapadás feladása, és a leszorítóerő növelése nélkül csökkentette az orr instabilitását, emelkedését nagyobb sebességnél.
1976-ban sikerült futamgyőzelmet szerezni a Svéd Nagydíjon, és év végén két helyet javítva 3. pozícióban végzett a csapat. A Michelin beszállásával kezdődő gumiháború miatt a Goodyear leállt a különleges kisméretű tappancsok fejlesztésével, és csak a normál abroncsokra koncentrált.
1977-ben mindez megbosszulta magát, Ronnie Peterson és Patrick Depailler nem tudták felvenni a versenyt a fejlettebb első abronccsal szerelt ellenfelekkel.
Így is sikerült négyszer pódiumon végezni, pedig a gumik mellett a túlmelegedő fékek, és olajhűtő szintén hátráltatta a versenyzőket. Derek már az Olasz Nagydíj előtt kilépett, a jövő sikervárományosának pedig egyértelműen a pokoli gyors, Venturi-hatást kiaknázó, de még megbízhatatlan Lotus csapat lett.
– Ha nem is teljes titokban, de a sajtót kizárva zajlott a fejlesztés. Amikor 1975-ben a Heathrow Hiltonban lehullott a lepel, minden száj tátva maradt, az elöl dupla-tengelyű, négy tízcolos kerékkel felszerelt P34-esre senki sem számított.
Az első skicc az F1 történetének legismertebb hatkerekű típusáról.
– A pilótafülke két oldalára ablakok kerültek, hogy a két pilóta Jody Scheckter és Patrick Depailler tudja követni az abroncskopás mértékét, valamint ne csak érezzék, lássák is, hány milliméter van még a szalagkorlátig.
Kép belülről. Jól látszik a kerekek gyors kopása miatt szükséges oldalablak.
Az angol gumigyár, az Avon szintén beszállt a buliba, legyártották a ritka, tízcolos abroncsokat a fanatikus csapat számára.
A zsákutcának titulált konstrukció pedig nyert, ezzel jó témát adva a múlton merengő rajongóknak. Vajon ha a Goodyear sem hanyagolja el a különleges gumik fejlesztését a hetvenes években, sikeres lehetett volna az F1 legismertebb csodabogara?
1978-ra Derek Gardner áttervezte a P34-est, aminek legszembetűnőbb jele az orrészre költöztetett olajhűtők
