A Renault hosszú mérlegelés, kivárás után hétfőn bejelentette, hogy megtette az első lépéseket a Lotus F1 megvásárlására, az enstone-i alakulat jövőre újra a francia márka gyári csapatává válik.
„Úgy tűnik, mostantól jegyben járunk és jön a házasság, ami érdekes, hiszen korábban is volt már kapcsolatunk” – mondta a Lotus helyettes csapatfőnöke, Federico Gastaldi utalva arra, hogy az alakulat, még Benettonként 1995-től használta a Renault erőforrásait, 2002 és 2009 között pedig a franciák gyári csapatként szerzett három-három konstruktőri és egyéni bajnoki címet.
„Pozitív fejlemény ez a Forma-1 és Enstone számára is, hogy egy ilyen nagy múltú és presztízsű márka tovább kívánja erősíteni az F1-es szereplését. Tény, hogy voltak hullámvölgyeink is az évek során, de nagy csúcsok is, amelyek arra motiválnak, hogy megmutassuk mire is vagyunk képesek együtt.”
A francia gyártó visszatéréséhez jól passzolt volna Romain Grosjean vezető szerepe, de a 29 éves pilóta nem győzte kivárni a Renault döntését, 2016-ra az új belépő Haasnál vezet majd, így helyére még találni kell valakit – a szponzori pénzekkel jól megtámogatott Pastor Maldonado mellé.
„Azt tudjuk, hogy Romainnak már csak sok szerencsét kívánhatunk, hiszen jövőre új helyen keresi a sikert. Nagy értéket képviselt a csapatnál az évek során, egyértelműen hiányozni fog” – kezdte a pilótakérdés fejtegetését Gastaldi.
„Azt is tudjuk, hogy Pastor helye biztos, és azt is, hogy a másik ülésre pedig jó néhány ínycsiklandó pilóta van terítéken, mi pedig mindent megteszünk, hogy vonzó is legyen a betöltendő hely. Most jönnek a tárgyalások, aztán valamikor megtörténik a bejelentés. Pillanatnyilag annyit erősíthetek meg, hogy nem én fogok vezetni.”
Bár a Lotus-főnök egy nevet sem említett, biztosan a jelöltjeik között van az idén számos szabadedzésen autóba ültetett GP2-bajnok, Jolyon Palmer, a Ferrarinál tesztpilótáskodó francia, Jean-Eric Vergne, a McLarennél versenyzői állásra hiába váró Kevin Magnussen és Stoffel Vandoorne (leendő GP2-bajnok), vagy, ha nagyon elengedjük a fantáziánkat, a McLaren-Hondával mellényúló Fernando Alonso.
A venezuelai állami olajcég, a PDVSA tízmillióival bebetonozott Maldonadónak mindegy, ki érkezik mellé:
„Őszintén mondom, hogy nekem mindegy. A versenyzői pályafutása alatt az ember hozzászokik, hogy különféle csapattársakkal kell együtt dolgoznia. Végső soron mindannyian azért dolgozunk, hogy gyorsabbá tegyük az autót és a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle a versenyeken, szóval közösek a célok.”
